Országgyűlési napló - 2007. évi nyári rendkívüli ülésszak
2007. június 18 (84. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz):
151 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most rátérünk a második napirend utáni felszólalásra, Bóka István képviselő úr, a Fidesz képviselője: “Az önkéntes köztestületi tűzoltóságok helyzete” címmel. Öné a szó, képviselő úr, parancsoljon! DR. BÓKA I STVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Évek óta megoldatlan probléma az önkéntes köztestületi tűzoltóságok jelenlegi helyzete, finanszírozási problémáik megoldatlansá ga. Nagyon fontos lenne, hogy a kormányzat mielőbb áttekintse ezt a rendkívül fontos, a polgárok mindennapi biztonságát alapvetően érintő kérdést. A mai napra a köztestületi tűzoltóságok igen nehéz helyzetbe kerültek, annak ellenére, hogy nagyon sok kistér ségben a tevékenységük meghatározó. Nem ismeretlen tény az, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok államilag biztosított, szinte teljes körű normatívából gazdálkodnak, amelyhez az érintett önkormányzatoknak egyáltalán nem kell hozzájárulni. Természete sen ez nem jelenti azt, hogy ezek az önkormányzatok a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok fejlesztési pályázataihoz az önrészt egyedi döntésekkel ne biztosítanák, azonban a működtetéshez egy fillér költségvetési forrást nem kell átadniuk. Ezzel szemben a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal nem rendelkező, azoktól jelentősebb távolságra levő települések csak jelentős erőfeszítéssel, egyre növekvő anyagi hozzájárulással tudják fenntartani a köztestületi önkéntes tűzoltóságukat. A köztestületi tűzoltóságok költségvetésének kiadási oldala évről évre jóval nagyobb mértékben emelkedik, mint a bevételi oldalon megjelenő állami támogatás. A költségnövekedést a jogszabályoknak megfelelő működés okozza, annak ellenére, hogy a köztestületi tűzoltóságon dolgozó tűzol tók munkabére nem vagy alig haladja meg a mindenkori minimálbért. Azt gondolom, nem lehet cél a köztestületi tűzoltóságokat a jogszabályoknak nem megfelelő működésre ösztönözni és egyben kényszeríteni. Az előbbiekből következik, hogy a köztestületi tűzoltó ságok esetén az önkormányzati támogatásokat évről évre emelni kell. Vannak olyan térségek, ahol az önkormányzatoknak a köztestületi tűzoltóságok költségvetési bevételeinek mintegy 30 százalékát biztosítaniuk kell a biztonságos és szabályszerű működtetés ér dekében. Nehéz megmagyarázni ezen önkormányzatoknak, hogy miért kell a működtetéshez hozzájárulniuk, miközben a szomszéd településen, amely hivatásos önkormányzati tűzoltósághoz tartozik, az érintett önkormányzat nem fizet támogatást a tűzoltóság fenntartá sához. Az ellentmondásos helyzethez az is hozzájárul, hogy sok helyen a hivatásos önkormányzati tűzoltósághoz tartozó tűz- és műszaki mentési ellátási területet a helyi önkéntes tűzoltóságok a tűzoltási és műszaki mentési feladatátvállalással együtt átvett ék, és az ehhez tartozó normatív támogatás nem az átvevőhöz került, hanem a korábbi működési területet ellátónál maradt. Ez a finanszírozási ellentmondás az ország teljes területén valamennyi hivatásos és önkéntes tűzoltóság között fennáll. Nem segíti a kö ztestületi tűzoltóságok helyzetét a folyamatos fluktuáció sem, hiszen a jól képzett, azonban rosszul fizetett tűzoltók iránt óriási igény mutatkozik a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok részéről. Ráadásul itt ugyanazon munkáért jóval jobb munkakörülménye ket és magasabb díjazást kapnak. (23.00) Nehéz a helyzet azért is, mert a jelenlegi társadalmigazdasági helyzetben egyre inkább eltűnik az önkéntes jelleg, hiszen munkahelyi és egyéb elfoglaltságok miatt nagyon kevesen vállalják fel ezt a szép, de rendkív ül nehéz és megerőltető munkát. Még egy problémára szeretném felhívni a tisztelt államtitkár úr figyelmét: az önkéntes köztestületi tűzoltóságok elhelyezése szinte általános jelleggel mondható, hogy kritikus: végzett munkájuk, társadalmi megbecsültségük, a z ellátott közszolgálati feladat fontossága ellenére
