Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 12 (55. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter:
913 Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter asszony: „Önkormányzati és közigazgatási refor m” címmel. Öné a szó, miniszter asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom tájékoztatni az Országgyűlést, a KormányÖnkormányzatok Egyeztető F órumának múlt heti ülésén olyan alapelvekben sikerült megállapodnunk, olyan célokban jutottunk egyetértésre, amelyek mentén újabb lendületet kaphat a közigazgatási reform. Egy nemzet sikerének, egy ország versenyképességének egyik fontos feltétele az, hogy jól, hatékonyan működjék a közigazgatás, és ezen belül korszerű legyen az önkormányzati rendszer. Ezért is helyeztük a reformprogram középpontjába az önkormányzatok mozgásterének bővítését, a decentralizációt, a feladatrendszer újrafogalmazását, a deregul ációt, a közigazgatás szervezetének és eljárásrendjének megújítását. A közigazgatási reform kellős közepén tartunk, és a reform eddigi folyamata azt mutatja, hogy jó úton indultunk el. Néhány szóban érdemes felvillantani a legszembetűnőbb eredményeket. A k özigazgatás működésének alapvető megújítását, a legkorszerűbb alapokra helyezését, a szolgáltató állam eszméjének kibontakoztatását célozta az új eljárási kódex megalkotása, amely 2005. november 1jétől lépett hatályba, és e törvény megalkotásával hatalmas és sikeres munkát végzett az Országgyűlés. Azt is fontosnak tartom, hogy nem hagytuk magára ezt a jogszabályt, folyamatos hatáselemzéssel, módszertani segítségnyújtással támogatjuk a jogalkalmazókat, és elemezzük azt, hogy mennyire valósult meg ennek a jo gszabálynak a szándéka, hogy ez az ügyfeleket kiszolgáló rendszer legyen, őket segítse elsősorban, és kevésbé a hatóságokat. A reform egy másik lényeges eleme az államigazgatási regionalizáció, a folyamatban mintaértékű lépés a regionális közigazgatási hiv atalok létrehozása, ezek a hivatalok az ésszerűen és hatékonyan szervezett államigazgatás alappillérei lehetnek. Az ügyintézés egyszerűsítésének és korszerűsítésének elősegítése érdekében még ebben az évben megkezdődik a megyei kirendeltségeken működő terü leti ügyfélszolgálati irodák kialakítása. Harmadik elemként hadd mondjam el, kevesen vitatják, hogy az önkormányzati reform eddigi sikertörténete a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak létrejötte és ennek a rendszernek a megszilárdul ása. A számok önmagukért beszélnek: a lehetséges 166ból 165 kistérségben már megalakult a többcélú társulás. Megteremtődött ezzel annak a feltétele, hogy az állampolgárok jobb minőségű közszolgáltatásokat kapjanak, a helyi közszolgáltatások színvonalát em eljük, legyen jobb az iskola, az óvoda, a szociális ellátás, az infrastruktúraellátás. Az elmondottakból egyértelműen kiderül, hogy a reform folyamatát nem hagyhatjuk megtorpanni. Ezért tartom nagy jelentőségűnek azt a felelő s, megalapozott, alkotó együttműködésre kész hozzáállást, amelyet az önkormányzati érdekszövetségek a KormányÖnkormányzatok Egyeztető Fórumán tanúsítottak. Félreértés ne essék: maradtak nézetkülönbségek, sokszor markáns ellenvélemények is ütköznek. De ez így természetes. Annál nagyobb jelentőséggel bír az a tény, hogy őszinte, ugyanakkor konstruktív légkörben tudtunk folytatni tárgyalást, és fontos elvi kérdésekben meg is állapodtunk. Párthovatartozástól függetlenül - hiszen az egyeztető fórumban dolgoznak szocialista, fideszes, szabad demokrata, MDFes polgármesterek egyaránt - egyetértésre jutottunk abban, hogy a közigazgatási reform célja a minél magasabb színvonalú közszolgáltatás, ahogy az előbb is mondtam: legyenek jobbak az iskolák, legyen erősebb a szociális ellátás, az infrastruktúra európai értelemben is állja meg a helyét. Négy fontos kérdésben állapodtunk meg. Elsőként, hogy folytatjuk az önkormányzati reform általános elvi és részletkérdéseiről szóló párbeszédet, és minden meghatározó lépésben t ovábbi egyeztetést folytatunk. A következő lépés az önkormányzati és állami feladatrendszer teljes körű áttekintése, a jogalkotási folyamat szakmai előkészítése lesz. A harmadik: a kistérségi rendszert tovább kell fejleszteni, ebben is teljes volt az egyet értés, a hogyanban vannak még viták, arról még
