Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló beszámoló, valamint a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2003. február - 2005. február) szóló... - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
673 Felsőszölnök, Apátist vánfalva, Orfalu, Kétvölgy, Szakonyfalu és Máriaújfalu. Néhány helyen nagyon jó személyes kapcsolataim vannak, ez igazán egy nagyon érdekes színfoltja Magyarországnak. De ennél az érdekességnél sokkal fontosabb - annak ellenére, mint a jelentésből is nyomo n követhető, hogy ennek a kisebbségnek a száma nem túl nagy, Magyarországon összesen 13 szlovén helyi kisebbségi önkormányzat létezik, 71 óvodás és 96 általános iskolás korú gyermek vesz részt kisebbségi nevelésben és oktatásban , hogy Szombathelyen a Ber zsenyi Dániel Főiskolán szlovén tanszék is működik. S ez bizony nagyon fontos. Nagyon kevés időm maradt, én is ugyanabba az időzavarba kerültem, mint az előttem szóló képviselő úr. A horvát kisebbségekkel kapcsolatban ezért csak egy települést emelnék ki, a szintén Szombathelyhez közeli Szentpéterfát, ahol a 20042005ös tanévtől kezdve kéttannyelvű oktatás folyik, amiről államtitkár úr is említést tett. Én ezt nagyon fontos eredménynek és nagyon komoly sikernek gondolom. Örülnék, ha ez az oktatás egyre nag yobb számú gyermeket vonna be a saját körébe, és folyhatna két nyelven egyre több gyermek oktatása. Az időm éppen lejárt, és elnök úr mindjárt megkocogtatja a harangot, de én ezt nem akarom megvárni. Köszönöm szépen a figyelmet. A jelentést támogatjuk. (Ta ps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Pettkó András következik, MDF. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nehéz helyzetben van a tisztelt Országgyűlé s, mert egy olyan jelentést tárgyalunk, amely több mint kétszáz oldalt tesz ki. El lehetne viccelődni azon, hogy flopin, CDn vagy milyen formátumban lehetne a legjobban forgatni. Én azt gondolom, az a lehető legfontosabb dolog, hogy minden országgyűlési k épviselő legalább egyszer olvassa el ezt az országgyűlési jelentést, s ami még ennél is fontosabb, hogy a következő jelentést, amely majd a másik két évről szól, szintén olvassa el. Egyébként ez a terület azért is nehéz, mert a 2002es kormányváltás előtt az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozott, majd az Igazságügyi Minisztériumból átkerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, majd a Miniszterelnöki Hivatalból átkerült az ICSSZEMhez, majd a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban maradt, február 1jétől pedig a Mi niszterelnöki Hivatalhoz került. Ha ezt januárban, az első üléshéten tárgyaltuk volna, akkor még nem államtitkár úr ült volna itt, hanem egy másik minisztérium államtitkára képviselte volna a kormány álláspontját. Egyetértek Fogarasiné Deák Valéria felszól alásával, aki azt mondta, talán jobb lett volna egyben tárgyalni a négy évet, de mindegy, most itt vagyunk a tisztelt Ház falai között, és ezt a kétéves jelentést kell a tisztelt Házban megvitatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a legjobb családb an is előfordul, hogy egy feladat nem készül el, vagy nem határidőre. Így történt ez valahogy a mostani jelentéssel is. Megkésett egy kicsit a tárgyalása, nagyjából két évet. 2005 júliusa és 2007 februárja között tizennyolc hónap telt el, azóta két új költ ségvetés került elfogadásra, valamint részben kormányváltásra is sor került. 2006ban új Országgyűlés alakult, más lett a kormány szerkezete, a beszámolót készítő minisztérium sem létezik már, így a jelen beszámoló kapcsán tett észrevételek, javaslatok oka fogyottá váltak, sok esetben más beszámolók, jelentések már frissebb adatokat tartalmaznak, mint amit most a tisztelt Házban megvitatunk. A beszámolóban a jelen vagy a jövő idejű megállapítások, megjegyzések mára már múlt idejűvé váltak, illetve mára már é rzékelhetővé váltak olyan, a beszámolási időszakban indított programok, amelyekről hasznos lett volna tudni, hogy milyen költségráfordítással milyen eredményt értek el, milyen szakmai, társadalompolitikai tapasztalatok szűrhetők le, szükségese a folytatás , kelle változtatni, módosítani. Nézzük a konkrétumokat: a KSH által közzétett népszámlálási adatok alapján Magyarországon 2000. december 31én 314 060 fő vallotta magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak, közülük is 14 582 fő nem magyar állampolgár volt . Tehát közel 300 ezer magyar állampolgár tartozott saját
