Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - Az egységes élelmiszer-ellenőrzésről szóló törvény előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
637 A javaslatom célul tűzi ki az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény, az egyes élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2005. évi CVIX. törvény, a hatósági élelmiszerellenőrzés rendjéről szóló 302/2005. kormányrendelet, valamint a kormányzati szervezetátalakítással összef üggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi már említett CIX. számú törvény vonatkozó előírásainak összevetését, az ellentmondások és a párhuzamosságok föloldását, az eljárási rend egyszerűsítését és közérthetővé tételét. A növényegészségügy és fogyasztóvéd elem határterületeinek egy szervezetbe integrálásával, egyes feladatoknak az ÁNTSZtől való átvételével megszűnnek a hatásköri összeütközések, egyértelművé válik, hogy meddig terjed az egyes szervezetek felelőssége. Hogy mindez megbízhatóan megvalósuljon, szükség van mind a szervezetről, mind a szakmai követelményekről, eljárási rendről egy egységes törvényre, s az állampolgárok számára is érthető, követhető nemzeti jogszabályalkotásra. Elfogadhatatlan az a gyakorlat - bármilyen uniós hivatkozással is indok olják , hogy a magyar jogszabályokat a magyarok nem értik, mert nem is érthetik. Jó példa minderre például a kistermelői élelmiszerelőállításról szóló rendelet, melyhez a hatóság számára közel 30 oldalas útmutatót kellett készíteni, hogy legalább a hatós ág értse, hogy mit is akar a jogszabályalkotó. Akkor hogyan várhatunk jogkövető magatartást az állampolgártól? Elfogadhatatlan, hogy egy jogszabály néhány sorban korábbi jogszabályok sorát helyezi hatályon kívül - ez történt tavaly decemberben , s helyett e mindössze uniós rendeletekre utal ezután. Ez alkalmazhatatlan a hatóságok számára is, hiszen megfogalmazásuk nem konkrét a hazai viszonyokra. Elfogadhatatlan az is, hogy jogokat és kötelezettségeket törvény helyett szervezeti és működési szabályzatokban állapít meg ezután, azokat ugyanis bármikor könnyedén változtathatja, országon belül is többféleképpen alkalmazhatják a végrehajtók. Az élelmiszerbiztonság éppen eléggé fontos közérdek ahhoz, hogy szervezeti rendjét, szabályait törvénybe foglaljuk, s az O rszággyűlés figyelmében maradjon. Miután javaslatom sürgős tárgyalását az Országgyűlés december elején elutasította, a mezőgazdasági bizottság elnökeként megkíséreltem, hogy a bizottság konszenzussal fogadjon el egy állásfoglalást e kérdésben. Ez sikerrel is járt, remélem, képviselőtársaim hűen ennek a szelleméhez, most is támogatólag veszik az ezen állásfoglalásnak megfelelő javaslatomat, melyet, mint említettem, a mezőgazdasági bizottság egyhangúlag támogatott. Ennek az állásfoglalásnak egyik pontja javas olja, hogy Magyarország indítványozza, hogy az Unió az élelmiszereket mint különleges árukat vegye ki az áruk szabad áramlásának általános érvényű szabályozása alól, s az élelmiszerforgalmazásra állapítson meg külön, a fogyasztók biztonságának prioritást adó szabályokat. Ezt az indítványomat akkor a miniszter úr is támogatta a meghallgatásán. Ez nemcsak Magyarországnak, hanem az Uniónak is érdeke, hiszen a jelenlegi gyakorlat olyan országok termelőit is egyre jobban sújtja, melyek hosszú időn át jó val nagyobb támogatással termelték meg az élelmiszertermékeket, s melyek ma már ezzel a nagy felkészültséggel és többszörös támogatással sem tudják állni az Unión kívül, teljesen más körülmények között termelt élelmiszerekkel a versenyt. Csak megismétlem, amire már utaltam, az élelmiszer, az élelmiszerbiztonság gazdasági kérdés is, stratégiai cikk is, egy ország sem teheti ki magát annak, hogy termelői tönkremenjenek, ezzel kiszolgáltatottá váljon nemzetközi téren, s az ország lakosságának a minőségi, egés zséges élelmiszerrel való ellátása jobbára is csak külső szándékon múlik. Erre minden felelős kormánynak egyszer majd gondolnia kell. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát összegezve, javasoljuk az egységes, önálló, az állategészségügyre alapozott szervezet lét rehozását; javasoljuk az egységes keretbe foglalt magyar jogszabályokba való bevonását, és javasoljuk, hogy az uniós szabályokat kezdjük el indítvánnyal módosítani, mégpedig az élelmiszer kerüljön ki az áruk szabad áramlásának az elvéből.
