Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
542 K öszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából ez a napirend előtti felszólalás azért izgalmas, mert ma egy agrárnapunk lesz itt a parlamentben. Én most nem kísérlem meg, hogy minden olyan felvetésre, ami itt elhangzott ebben az öt percben, tételesen reagáljak, de azt gondolom, az a törvényi vita, ami pontosan annak a szabályozórendszernek meg intézményrendszernek a törvényét követi le, ami a napirend előtti felszólalások után következik, bőséges időkeretet fog arra adni, hogy ezeket a kérdéseket is többek között kivitassuk, hiszen egy általános vita lesz, ami a támogatási rendszer egészét is érintheti akár. Néhány dologra szeretnék reagálni. Én nem gondolnám, hogy az, hogy beálltunk mi is az európai unió s trendre a mezőgazdaság GDParányos mértékénél, az ágazat zsugorodását jelentené. Ez azt jelenti, hogy az egyéb ágazataink nagyságrendekkel dinamikusabban nőttek nyilván. Tehát ez az arányszám így is megtévesztő; ez pontosan megegyezik, sőt nálunk még val amivel magasabb a direkt agrár GDParány, mint az európai országokban. Azt is pontosan tudjuk, hogy ez, ha az egész agrárbizniszt egyben nézem, messze nem 3 százalék, hanem inkább 10 százalék fölötti érték. Ezért fontos nekünk az ehhez kapcsolódó feldolgoz óipar meg a háttéripar léte is, és amikor a következő időszak fejlesztéseiről beszélünk, azt gondolom, ezt a két kérdést nem is szabad egymástól elválasztanunk, hiszen az arányokat csak akkor tudjuk normalizálni, ha a piaci oldalból visszaindulva próbáljuk nyilván az elsődleges, másodlagos feldolgozóipart is ahhoz fejleszteni, amit az alapanyagtermelés megkíván. Én azt nem gondolnám, hogy többféle mezőgazdaság létezik. Többféle szereplő van az ágazatban: vannak a nagyobb birtokok, a kisebb birtokok, a mikr o- és a félig önellátó kategóriák. Nekünk az a dolgunk, hogy a félig önellátókból piaci szereplők legyenek, a kisebb piaci szereplőkből nagyobb piaci szereplők legyenek, a nagyobbak, meg akik nem most alakultak ki, hanem stabilan vitték tovább az ágazatot a hátukon - hiszen a termelés közel 70 százalékát ők adják , stabilizálják a termelésüket. Ez nem egy magyar modell, ezt meg lehet nézni most Németországban is, meg lehet nézni az összes európai uniós országban, hogy a birtokkoncentráció zajlik; pontosan azért, mert világpiaci verseny van, és nyilván akik valamit hatékonyabban - főleg a tömegtermelést, ezt szeretném hangsúlyozni - tudnak csinálni, azoknak ez nyilván egy sokkal lényegesebb és sokkal dinamikusabb fejlődést jelent. Tehát az a célunk most a fe jlesztési források elosztásánál, hogy akik a félig önellátó szerepből piaci szereplők kívánnak lenni, azok megfelelő fejlesztési forrásokat kapjanak, és természetesen a birtokrendezésnél is hozzájuthassanak olyan földterületekhez - és itt nemcsak az állami földeket látom én potenciális területnek, hanem igenis van egy magánföldforgalom is, és az a szerencsés, ha a magánföldforgalomban is ilyen mozgások lesznek, ami egy normálisabban művelhető birtoktestek kialakulását jelenti. Azt is tudjuk, hogy elindultak különböző életjáradékprogramok, tehát az állam pontosan ugyanannyi földet adott el, mint amennyit vett. Az, hogy nem ugyanazt a darabot, persze teljesen természetes, de nem hinném, hogy ebből bárkit is kizártunk volna a törvényi jogosultság alapján. Az, hogy ki mennyire tőkeerős, persze egy másik téma. De azt is végig kell gondolnunk - miután van egy programismertető megyei rendezvénysorozat, nagyon sok ilyen felvetést kapunk , hogy az a családi gazdálkodói kör, ami egy kvázi nem üzleti, hanem inkább pol itikai kategóriaként alakult ki annak idején, egyre inkább arra biztat bennünket, hogy oldjuk föl a birtokméretkorlátokat, ugyanis a 300 hektár már egy olyan méret, ami igazából a továbbfejlődés gátja. Tehát akik szeretnének ebben a körben fejleszteni, ige nis azt próbálják nálunk elérni - és ezt majd gondolom, önök is le tudják csekkolni a saját köreikben , hogy oldjuk fel ezt a korlátot, mert igenis fejleszteni szeretnének, és igenis van lehetőség arra, hogy nagyobb piaci szereplőkké váljanak. (9.20) Ezt a problémát is kezelni kell. És nem lehet birtok- meg üzemméretről általában beszélni, hanem konkrét számokról kell beszélni, arról, hogy melyek azok a kategóriák, amelyek a különböző növényi kultúráknál gazdaságosan végezhetők. Ezek objektív számok, ezeke t nem nekünk kell
