Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - „Egyéves az őszödi beszéd” című politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4400 Az egésznek az a tragédiája, hogy e megtévesztés eredményét az egész lakosság megissza. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Ez az egész gyurcsányi politikának a legnagyobb h ibája. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Bárándy Gergely képviselő úr hozzászólása következik, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt O rszággyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor idefele jöttem a parlamentbe, és azon gondolkodtam, hogy mi a fene értelme van ennek a vitanapnak, mi jöhet ki ebből, mi az, ami itt történhet, akkor arra a következtetésre jutottam, hog y az égegyadta világon semmi. (Babák Mihály: Tükröt akar tartani nektek!) Ideértem öt órával ezelőtt, hallgattam a vitát. Ahogy egyre haladtunk a vitával, én nem vagyok előítéletes ember, de megerősödött bennem ez a gondolat, hogy az égegyadta világon semm i. Mire eljutottunk most idáig, azt kell mondjam, lehet, hogy tévedtem, és mégis van valami értelme, sőt akár még folytatni is van értelme, mert a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, úgy érzem és úgy látom, hogy nem igazán értik még mindig, hogy mi a lény ege ennek a beszédnek, mi a lényege az őszödi beszédnek. Sokan sokféleképp értelmezik ezt a beszédet. Én úgy gondolom, hogy az ellenzék értelmezése abban foglalható össze, hogy egyrészt hazudtak, hazudott a miniszterelnök, másrészt olyan kifejezéseket hasz nált, amelyek nem voltak szalonképesek. Nos, egyrészt ezekért a kifejezésekért a miniszterelnök úr elnézést kért, amit oly sokszor felvetettek, hogy meg kellett volna tennie. Megtörtént ez már sokszor. Megtörtént ez többször itt, a parlamentben is. (Babák Mihály: De Orbán volt a felelős!) Igen, ha csak ezeket a kifejezéseket szemléljük lecsupaszítva, ez valóban problematikus. Ha kiragadunk ebből a beszédből mondatokat önkényesen, akkor kétségtelen tény, hogy azzal lehet hangulatot kelteni. Azt gondolom, ez a módszer az olcsó populizmus egyik legősibb formája - ezt az ellenzék remekül alkalmazza is. Eörsi képviselő úr néhány órával ezelőtt utalt arra, hogy nem lenne szabad leragadni az értelmezésnek egy viszonylag alacsony szintjénél. Én is úgy gondolom, hogy ha ennél - amiről most beszéltem - a szintnél ragad le valaki, akkor így egy általános iskolás, egy kisiskolás szintnél ragad le, és természetesen ezt, ahogy mondtam, lehet hangulatkeltő módon a társadalom felé kommunikálni. Azonban ha valaki ezt teszi, n a, ez hazudja a legnagyobbat. Ez az ember hazudja a legnagyobbat. Feltételezem ugyanis, hogy ellenzéki képviselőtársaim birtokában vannak azoknak a képességeknek, hogy elolvasva ezt a beszédet, megértsék, és megértsék annak a lényegét is, nemcsak azt, amir ől eleddig én beszéltem. Persze lehet moralizálni azon, hogy mi a jobb, ha valaki nem érti meg a képviselők közül, vagy az, ha valaki megérti, és ennek tudatában felelőtlen és populista módon nyilvánul meg ezzel kapcsolatban. Aki elolvasta vagy végighallga tta ezt a beszédet, nagyon sok minden következtetésre eljuthatott. Rögtön érti azt, hogy ez nem másról szól, mint progresszióról, haladásról, reformokról, és ezek tőlem is szintén csak kiemelt momentumok arról, hogy végre lépjen ki mind a Szocialista Párt, mind az egész magyar közélet abból a tunyaságból vagy - az őszödi beszéd kapcsán már fogalmak is keletkeztek - abból a hazugságcsapdából, amelyet joggal hányt a társadalom mind ez idáig a közélet és a politika szemére. Erről szól többek közt az őszödi bes zéd. És ha az a kérdés, hogy ezért elnézést kelle kérni, hogy valaki ezt elmondta, én azt gondolom, hogy nem. Fónagy képviselő úr említette azt, hogy a hazugság vezetett el ’56hoz és az ’56os eseményekhez. Én magam is így látom, így gondolom, hogy többe k közt ez így történt. Éppen ezért kell az, hogy valaki végre akarjon ebből kilépni, és akarjon másként megnyilvánulni, másként politizálni és másként cselekedni. Az őszödi beszéd pontosan erre hív fel. Szembesíti a hallgatóságot - a tervezett hallgatóságo t és a nem tervezett hallgatóságot is - azzal, hogy ez eddig másként volt a
