Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - „Egyéves az őszödi beszéd” című politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
4334 Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok. Lesznek tüntetése k is. Lehet tüntetni a parlament előtt. Előbb vagy utóbb megértik, hogy a kormány eltökélt, ők meg elbizonytalanodnak és hazamennek. Csak akkor lehet megcsinálni, ha hisztek a lényegében, ha van egyetértés. Kikerülni a konfliktusokat önmagunk között, megij edni attól, hogy egyébként sértünk érdekviszonyokat - akkor nem szabad elkezdeni sem. Semmihez nem ragaszkodom. Úgy nem igaz, hogy én ahhoz ragaszkodom, hogy van egyvalami a fejemben, hogy annak kell lenni az egészségügyben, annak kell lenni az oktatásban vagy másutt. Dehogy! Én ezeket a beszélgetéseket szervezem, mediálom, nyitom ki az embereket, hogy mondják meg, hogy mi van bennük. Nem diktálom, nem igaz! Ha diktálom, akkor csak akkor, amikor le akarnak lassulni, és nem akarnak megállapodni, hogy gyerünk , a hétszázát neki! Ezt tartom a dolgomnak, és ha megállapodtunk, akkor ne engedjem, hogy lelassuljanak. Nem arról szól, hogy nekem van egy Atól Zig megírt részletes forgatókönyvem Magyarországról, és azt mondom, hogy ki fogom belőletek verni, csak ennyi a dolog. Nem! Van Atól Zig forgatókönyvem arról, hogyan lehet a szocialistákban ott lévő hihetetlen energiát arra felhasználni, hogy az országot megváltoztassák, hogy legyenek már úrrá végre kishitűségükön meg régi igazságaikon, arra van forgatókönyvem. Aztán, amikor nem bírom, akkor meg kiabálok egyet. Nincsen személyes érdekem ebben az ügyben, egyáltalán nincsen. Az a személyes történetem és célom, hogy változtassuk meg ezt a jobb sorsra érdemes országot. Mert ki fogja megváltoztatni? Orbá n fogja megváltoztatni a csapatával? (Dr. Lukács Tamás: Igen!) Vagy a Cváltozat? Mi történik? Semmi. Ha igen, akkor legalább programja legyen. De programja sincsen. El lehet még így egy darabig lébecolni. Persze, hogy bonyolult az egészségügy dolga, de am elyikünk bemegy az egészségügyi intézménybe, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül. Persze, hogy az oktatásban borzasztóan nehéz bármihez hozzányúlni. De igen, azt látjuk, hogy nem egyenlően osztja a tudást széjjel. Valamelyikőtők mondta, hogy az mégiscsa k azért a legnagyobb igazságtalanság, hogy a magyar oktatási rendszer növeli a köztünk lévő társadalmi különbségeket, mi több, még szegregál is. Hát ez az igazi probléma, ez a nagy gond! És az a nagy gond, hogy azoknak adjuk az ingyenes állami oktatást, ké rem szépen, akik a legjobb családból jönnek! Ha van társadalmi botrány, akkor az, hogy a felső tízezer termeli magát újra közpénzen. Mi meg azt nem merjük kimondani, hogy be vagyunk gazolva. Ne áltassuk itt egymást, ez az igazi botrány! Az az igazi botrány , amiről a Laci beszél, hogy az ő cigány embereinek tizedolyan jó minőségű egészségügyi szolgáltatás jut, mint nekem. Ha valami, ez botrány! És amióta az anyám... - az anyámnak ismerik a nevét - tudjátok, Gyurcsány Katusnak hívják , szóval, azóta neki is jobb sors jut. Nem tudta, mi történik vele. Azt kérdezi: mi van, fiam, megjavult az egészségügyi rendszer? Mondom, egy fenét, mama! Az az igazság, hogy fölismerték a nevedet. Ez a botrány! Ehhez képest társadalmi értelemben a vizitdíj semmi. Az nem botrány , az kényelmetlen politikailag, meg kifizetni is természetesen. Mert politikailag lehet neki súlyos következménye. De őszintén szólva, ez a következmény legfeljebb bennünket érint. A társadalmi következmény meg mindenkit érint. Mi azért nem merünk hozzányú lni egy sor nyilvánvaló társadalmi hazugsághoz, mert félünk a ránk ható politikai következményektől. De, hölgyeim és uraim, ez egypár száz embernek meg családjának, meg ismerősének a problémája csak. De nem azért kell politikusnak lenni, mert ebből olyan p iszok jól meg lehet élni, mert már elfelejtettük, hogy milyen autófényezőnek lenni, hanem azért, mert meg akarjuk oldani ezeket. El kell indulni. Tudni kell, hogy mit akarunk csinálni. Irtózatos lesz az első két év, persze. Teljesen érdektelen, hogy a lako sságnak csak a 20 százaléka fog ránk szavazni. Tavaly nyáron - az utolsó nyolc évben először - száz emberből a Szonda Ipsos szerint csak tizennyolc mondta, hogy ránk fog szavazni. Tavaly nyáron, gyerekek! És egy évvel később? Nyertünk. Mi lenne, ha nem az egymás közötti vitatkozás miatt veszítenénk el a népszerűségünket, hanem, mert megcsinálunk egy
