Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - „Egyéves az őszödi beszéd” című politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
4330 némi zavar abban, hogy hogyan kell normális, tisztességes, demokratikus politikát csinálni, hogyan kell akár csak vitatkozni. Na de ezzel majd ők megküzdenek magukban, a vitanap nem erről szól. Őszintén szólva értem az ellenzék szándékát ezz el a vitanappal - ki ne értené, aki itthon volt, mondjuk, tavaly szeptember 17én? Sokakkal együtt egészen pontosan tudom, hogy önöket nem a beszéd valóságos tartalma, üzenete, annak érdemi szándéka érdekli, nem erről akarnak velem beszélgetni, a szándékuk nem ez. Önöket nem a beszéd érdekli, önöket én érdeklem, meg szeretnének buktatni, meg a kormányomat, meg elsöpörni az egész baloldalt. Hogy mindjárt a legelején mondjam: szerintem egyik sem fog sikerülni. Egyik sem fog sikerülni, mert ez a kormány tiszte sséggel és jól teszi a dolgát, soksok év után először úgy, hogy meri vállalni azokat az átalakításokat, amelyek megtétele nélkül Magyarország sokat veszítene. És őszintén szólva bár lehet kígyót és békát kiabálni a baloldalra, azt hirdetni, hogy amikor ko rmányon volt, mindig rátört a nemzetére, a baloldal a nemzeti hagyományok legjobb folytatójaként progresszív, erős, mértékadó politikát folytat, és a liberálisokkal közösen kormányozni fog Magyarországért és a köztársaságért. Tisztelt Ház! Az őszödi beszéd egy túszul ejtett beszéd. Túszul ejtette a jobboldal azzal, hogy a közel félórás szövegből néhány percet ragadott ki, és azt sulykolta, ismételte, terjesztette - egyébként, tegyük hozzá, tiszteletre méltó hatékonysággal, akár egy jól szervezett hadsereg. Így, ahogyan túszul ejtették a szöveget, hasonlóképpen ejtették túszul Magyarországot is tavaly ősszel. Őszintén szólva ha valamit igazán sajnálok, a beszéd stílusán túl, akkor leginkább ez, hogy a beszéd ürüggyé vált, ürügy valami vállalhatatlanhoz, valam i olyasmihez, ami rossz fényt vetett Magyarországra. Pedig ez a beszéd a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legszenvedélyesebb igazságbeszéde, egyértelmű, őszinte, szókimondó, és szakít azzal a régimódi Pató Pálpolitikával, amely korábban oly sokba k erült az országnak, a szó szoros értelmében és átvitt értelemben egyaránt. Hiszek ennek a beszédnek a valódi tartalmában, hallja hát mindenki, hogy néhány magyarázó és a valódi tartalomra rávilágító kiegészítéssel hogyan is szólt ez a beszéd; hogyan szólt volna, ha nem a majdnem köznapi és barátságos, civil beszélgetés szenvedélyes indulatával, hanem a nyilvános beszédnek való megfelelés szándékával szólt volna. Hát akkor hangozzék el másodszor az őszödi beszéd, úgy, ahogyan önöknek mondtam volna vagy önök előtt mondtam volna! “Ha őszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyunk kétségekkel, hogy a magabiztosság mögött az őrlődés és a gyötrődés is ott van. Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes; nem lesz tökéletes, már csak azért is, mert a magyar politikában csak egyetlenegy valaki van, aki tökéletesnek gondolja magát, az pedig nem én vagyok. Tudom, az első lépések irányát, és kész vagyok megtenni, és egyszerre kell előrevinni az ügyeket, és fenntartani közöttünk az együttműködést, a jóhiszeműséget, biztosítani a koalíciós partner támogatását, felkészíteni a véleményformálókat, hogy mire számíthatnak, bevonni őket ebbe a folyamatba, megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban, és menni előre. Dehogy t udom kiszámolni minden lépésünk minden következményét! Nem tudjuk! Nincs annyi kapacitásunk, nem ilyen a politika. Az az igazság, hogy reggel hét órától éjjelig dolgozik az egész csapat, és hát hiába, egy pont után a csapatot nem lehet szélesíteni. Nem tud juk 1215 embernél többen körülülni azt az asztalt, amelynél meg kell állapodni kormányzati emberekkel, minisztériumi emberekkel meg szakértőkkel, egyszerűen nem tudjuk. Amit meg lehetett csinálni az elmúlt hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hón apokban titokban meg lehetett csinálni, úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy milyen átalakításokra készülünk, azt megtettük. Mert ha egy reform már papírra is leegyszerűsíthető, mint ahogy hallottátok neme gyszer, hogy mit csináltak pusztán csak abból, hogy egyszer azt mondtam, hogy lehet, hogy majd kell egyszer vizitdíj, és hirdették, hogy 300 ezer forint lesz egy mandulaműtét, ha ezt tudtátok és tudjátok, ha a csúsztatható és populista politikának ez a köv etkezménye, és ha ebből nem tudunk kitörni, akkor Magyarország soha nem fog megváltozni.
