Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
4290 De nemcsak az OM vezetésének az alkalmatlanságából következnek ezek a problémák, hanem abból a kérdésből is, amire mind a mai napig nem tu djuk a választ: nevezetesen, hogy ki valójában a miniszter, ki irányítja valójában az oktatásügyet. Nagyon úgy tűnik az eddigi működési gyakorlatból, hogy az érdemi döntések nem a minisztérium falain belül születnek, hanem a bukott pénzügyminiszter, Drasko vics úr által vezetett Államreform Bizottságban, amely döntően a Magyar Bálint által vázolt 163 pontos elveket próbálja érvényesíteni, és ehhez, úgy tűnik, a minisztérium asszisztál. Akkor viszont mondjuk ki nyugodtan, hogy Hiller István nem más, mint egy díszpinty. (Derültség és közbeszólás a fideszes képviselők soraiban.) Az MSZP és az SZDSZ a választások időszakában, sőt még a kormányprogram tálalásakor is ígért fűtfát az oktatásüggyel kapcsolatban, minden szépet és jót. Ígérték azt, hogy minden kistele pülésen lesz óvoda - szét kell nézni ma Magyarországon, a valóság nem ez. Ígérték azt, hogy a kiegészítő támogatás a kistelepülési iskolák fenntartásához természetesen megmarad. Nézzünk szét, mi a valóság ma! Se híre, se hamva, pont az ellenkezője történik : a kistelepülési iskolák végóráját látjuk, sőt a mostani törvénytervezetekben pedig már a koporsószeget is beverik ezzel az egésszel, amikor azt mondják, hogy nem lehet átadni, illetve át lehet adni, bocsánat, civil fenntartóknak az intézményt, csak négy évig nem adnak hozzá állami normatívát - na, ez a halála, ez biztosan a halála. Az iskolák, az oktatás értékeinek a megőrzésére, erősítésére tettek nagy, hangzatos ígéreteket, ezzel szemben pont az ellenkezőjét látjuk: gyakorlatilag az általános iskola uto lsó két évfolyamának a lassú elsorvasztása folyik, nagyon úgy néz ki - nem merik ugyan bevallani, de erre mutatnak a jelek , hogy a 8+4es iskolaszerkezet helyett egy 6+6os irány erősítése folyik, ami megint csak a kisebb településeknek a nagy hátrányára történik természetesen. Felesleges adminisztrációk sokaságával terhelték meg a pedagógustársadalmat. Ígéretet tettek, hogy ez megszűnik - no, azóta is mindenki várja, hogy teljesüljön. De láthatóan úgy vannak ezzel önök, hogy az ígéret semmire nem kötelez , továbbra is folytatódnak azok a hazugságok, amelyek korábban is voltak. Egy ilyen egyszerű dolog, hogy a felesleges adminisztratív, plusz idő- és energiabefektetéseket mérsékelni lehessen, ez sehol nincsen. Drasztikus forráskivonást hajtottak végre az ok tatásügyben, óriási forráskivonást: a normatívák esetében gyakorlatilag egy 2530 százalékos csökkentést lehet elkönyvelni sajnálatos módon; ellentételezés nélkül 20 százalékkal emelték meg a pedagógusok óraszámát; a pedagógusbéreket befagyasztották, és mi nden jel szerint 2008ban sem várható ennél jobb. A tanulói létszám alapú finanszírozás helyett áttértek a tanulócsoport alapú finanszírozásra, ami megint csak azt jelenti, hogy újabb pénzt vontak ki a rendszerből. Mondanom sem kell, hogy a kisebb települé sek esetében ezek a károk sokkal hatványozottabban jelentkeznek. Tehát el lehet mondani azt, hogy önök kiérdemelték a Ceauşescunagydíjat a falurombolás tekintetében, már ami az oktatásügyben tetten érhető, arra ez mindenképpen igaz. Lényegében a 20072008as tanévre - tehát nem naptári évre, hanem tanévre - kifuttatva azt lehet mondani, hogy egy év alatt közel 30 milliárd forintot vonnak ki az oktatásból. Azért ez egy irtózatosan nagy összeg, tisztelt képviselőtársaim! Azt ígérték, hogy nem lesz tandíj a f elsőoktatásban. Azt látjuk most, hogy van tandíj, nem is akármilyen. Bokros ehhez képest - hogy is mondjam? - szolid, szende tündérlányka volt a maga 2 ezer forintos havi tandíjával; ehhez képest önök majdnem megduplázták azt. És egész egyszerűen olyan nya katekert, ráadásul abnormális indoklásokkal jönnek elő, hogy a tandíj jobb lesz mindenkinek. Bevallom őszintén, szegény gyerekek esetében nehéz elmagyarázni azt, miért lenne az jobb, hogy tandíjat kell fizetni. Ráadásul a tandíj befizetésétől minőségi vált ozásokat iszonyú nehéz várni, amikor még a tárca sincsen tisztában azzal például, hogy az egész bolognai típusú rendszer hogy és mint fog működni. Ha kicsit közelebbről látná az egyetemeket, akkor tudná azt, hogy negyedévente kell átdolgozni mindenféle tan tárgyleírásokat, kurzusleírásokat és így tovább, mert teljes mértékű a káosz. És arra sem tudnak választ adni, hogy a hároméves alapképzésben részt
