Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÓKA JÁNOS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4266 gáz árát. Nem volt igaz, mert 28 százalékkal e melkedett, de azt nem mondták hozzá, hogy eközben a világpiacon háromszorosáranégyszeresére emelkedett az energiahordozók ára. Önök egyrészt számon kérik a kormányon, hogy miért vállal sokkal több felelősséget, mint a költségvetés lehetőségei azt engednék , és miért engedjük elfutni a hiánycélokat. Másik oldalról olyan felelősségvállalásba akarják belekényszeríteni a kormányt, amit a világ egyik kormánya sem képes vállalni. Egyszerre fogalmaznak meg két egymással totálisan szembenálló érvelést és elvárást: az állam visszavonulását az emberek életéből és a többlet állami felelősséggel járó többletköltségeket. Ez így nem fog menni. Ugyanúgy nem fog menni az sem, hogyha nem értik meg, hogy miről beszélünk akkor, amikor a szlovák példá t hozzuk; hogy Szlovákiában az állami gondoskodás kétharmada a magyarországinak, ha mindent egybeveszünk. És rendben, lehet követelni 19 százalékos, 20 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadót. Olyannyira lehet, hogy a szabad demokraták hosszú távú cé lként ezt tűzték ki maguk elé. De tegyék hozzá, kérem, tisztelt ellenzéki képviselők, hogy a szlovák adórendszerben nincsen nulla kulcs alul, nincsen olyan, hogy a legkisebb jövedelmű rétegek adóoldalról preferenciát élveznek. És még mielőtt elvitatkoznánk azon, hogy ez egy jó rendszer, vagy nem, hogy egy kulcs kell, vagy nem, hogy csökkenteni kelle a szociális kedvezményeket, vagy nem, előtte legalább értsünk egyet abban, hogy azokban az országokban, amelyeket önök egyegy adat birtokában például hoznak, a társadalom számára milyen gondoskodási rendszerek működnek. És tegyék hozzá, hogy Szlovákiában sokkal drágább a gáz, mint Magyarországon. Tegyék hozzá az ellátórendszer minden egyes kérdésében, villamos energiától vizitdíjig azokat a lépéseket, amelyeket a szlovák kormány kész volt megtenni az előző ciklusban annak érdekében, hogy sikerrel vegye azokat az akadályokat, amelyek a reformok útjában állnak; hogy kivegye a növekedés útjából azokat a fékeket, amelyeket az állam tesz oda túlzott mértékű gondoskod ással. Nem lehet egyszerre nagyobb állami gondoskodást és kisebb állami kiadást követelni. Nem lehet! És jött egy kormány, amelyik az első egy évében ezeket a kérdéseket igyekezett megválaszolni; hogy hogyan lesz először stabilitás, és ez hogyan fogja megt eremteni a reformok feltételeit. Hogyan tudunk előremenni egészségügyben, oktatásban, és hogyan tudunk előremenni közintézményeinkben valamennyi olyan kérdésben, ami mindannyiunkat foglalkoztat 17 éve, a rendszerváltás óta, és nem tudjuk megtalálni a válas zt. Önök sem tudták, mi sem tudtuk megtalálni azt a választ, hogy az a szörnyű örökség, ami hihetetlenül rossz minőségű vasúti szolgáltatásokban ölt testet, hogyan volna leküzdhető néhány év alatt. Nagyjából mindegyikünknek volt néhány éve erre. Ez alatt a néhány év alatt soha nem sikerült megcsinálni. Mindig elkezdődött valami, majd meg is állt. Ez a kormány arra tesz kísérletet, hogy elkezdjen egy olyan mély, rendszerszintű átalakítást, amely visszafordíthatatlan, amely nem politikai ciklusok húzd meg, er eszd meg politikájához alkalmazkodóan fogja átrendezni az egyes ágazatokon belül a felelősségek arányát. Egy éve szabad demokraták és szocialisták arra szerződtek, hogy tegyék rendbe az ország pénzügyeit, politikai, gazdasági, társadalmi stabilitás mentén építsék újra a rosszul működő rendszereket. És most, amikor önök is hallják a koalícióban lévő vitákat, azok arról szólnak, hogy hogyan tudjuk ezt a leghatékonyabban, a legtöbb területen és a társadalom számára a legkisebb nehézséget okozóan végigcsinálni, hogy hogyan találunk az MSZP és az SZDSZ számára is elfogadható megoldásokat. A liberális szavazók iránti felelősség főleg a reformok beindítása, illetve folytatása tekintetében áll fenn. A liberálisok elfogadják, hogy a választásokat a szocialisták nyert ék. Valószínűleg azért a szocialisták, mert jobbak voltak a szabad demokratákkal együtt kormányon, mint az ellenzék ellenzékben. Ha elfogadjuk, hogy a szocialisták vannak többségben, azt is el kell fogadnunk, hogy a szabad demokraták elsődleges célkitűzése az kell hogy legyen, hogy mindig megfogalmazza a pozitív változások üzenetét, letegye ezeknek forgatókönyvét az asztalra, és megfelelő kompromisszumokkal, ügyes politikai érveléssel igyekezzen elérni célját. A célja pedig az, hogy az ezeket a rendszereket átalakító megoldások megszülessenek és gyakorlattá válhassanak.
