Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár:
4178 egyik, szerintem legelképesztőbb gondolata szerint, hog y egy zártkörű részvénytársaságra bízza ez a törvény az állam vagyonának további kezelését, amely alapvetően a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel és minden egyéb erre vonatkozó jogszabállyal ellentétes. Azt szerettem volna röviden mondani, nem akarom már tisztelt képviselőtársaim idejét húzni, hogy ezzel a törvénnyel alapvető alkotmányossági problémák vannak, és itt a függelékhez beadott indítványok is azt jelzik, hogy képviselőtársaink akármelyik oldalról különböző cégek érdekében próbálnak ezekkel a módosító indítványokkal esetlegesen lobbitevékenységet kifejteni. Köszönöm szépen, hogy ezen a korai órán megtiszteltek figyelmükkel. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Molnár képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vitát lezárom. Tisztelt O rszággyűlés! Megadom a szót Tátrai Miklós államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az állami vagy onról szóló törvényjavaslat beterjesztésével a kormánynak az a célja, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága és hatékonysága javuljon, tere nyílhasson olyan új, a jelenlegieknél, az eddigieknél hatékonyabb, költségtakarékosabb vagyonkezelé si megoldások alkalmazásának, amely lehetővé teszi az állami vagyon értékének megőrzését, gyarapítását, a közérdekek jobb szolgálatát. A törvényjavaslat alapelveit - miszerint egységes jogszabályi háttérrel, egységes logikával kell ezentúl az állami vagyon t kezelni, hogy legyen kiterjedtebb a parlamentnek, a parlament frakcióinak ellenőrzése az állami vagyonnal való gazdálkodás felett, hogy minden esetben legyen ára az állami vagyon kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak, illetve, hogy a vagyon kezelé séből és hasznosításából származó bevételeket kizárólag a vagyontömeg megtartására, gyarapítására, a vagyon kezelésére lehessen felhasználni, és nem költségvetési finanszírozási célokra - az országgyűlési vitában lényegében egyik frakció sem támadta, ezekh ez hozzászólás, módosító javaslat a vitában nem volt. Két kérdéskör tekintetében volt éles a vita. Az egyik a Nemzeti Földalap, illetve Földalapkezelő Szervezet státusának rendezése. Ahogy Herbály képviselő úr a vitában elmondta, elkészült egy olyan módosí tó javaslatcsomag, amely a kormány szándékaival is találkozik, a mezőgazdasági bizottság szándékaival is találkozik, és lehetőséget biztosít arra, hogy továbbra is a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter legyen a földbirtokpolitika, a Nemzeti Föld alap szakmai kérdéseivel kapcsolatos minden döntés meghozója, illetve ezeknek meghatározója. A döntések végrehajtója, vagyis az eddigi Földalapkezelő Szervezet integrálódik az egységes vagyonkezelő szervezetbe, nem érintve tehát sem az agrárminiszter szakm ai felelősségét, és nem érintve a Nemzeti Földalap kezelésére korábban létrehozott és a szakmai szervezeteket is magában foglaló ellenőrző bizottság feladat- és hatáskörét. Olyannyira nem, hogy a Nemzeti Földalap a törvényjavaslat elfogadása esetén jelentő sen bővül, kibővül mindazokkal az állami tulajdonú földterületekkel, védett és védelemre tervezett területekkel, amelyek a jelenlegi törvényi szabályozás szerint nem részei a földalapnak. Jelentős volt a vita a törvényjavaslat melléklete kapcsán is. Ezzel kapcsolatban legyen szabad azt megjegyezni, hogy egyrészt el kell azt dönteni általánosságban is, konkrét esetekben is, hogy az állami célt egyegy szektor, egyegy gazdasági társaság tekintetében szabályozással, normatív módon és/vagy tulajdonosi jogok gy akorlásán keresztül lehet elérni. A mai helyzetre nehéz lenne azt mondani, hogy minden esetben a tulajdonosi jogok gyakorlása az a módszer, ami célravezető vagy legalábbis a leghatékonyabb az állami feladatok ellátása tekintetében. Bizonyosan van sok olyan cég, és van sok olyan kisebbségi tulajdonrész, ahol valamennyi frakció megítélése szerint nem ezzel, hanem szabályozással lehet lényegesen hatékonyabban érvényesíteni az állami feladatokat. El kell azt is dönteni, hogy a gazdasági társasági formae a legh atékonyabb az állami feladat ellátására. Van sok olyan eset, a Nemzeti Színházat hadd hozzam most példának, ahol nem attól