Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
4171 elsődlegesen azon elgondolkodni, hogy, mondjuk, a regionális vízműveket átadni az önkormányzatok által százszázalékos tulaj donban lévő víz, csatornamű vállalatoknak, és azok szolgáltassanak egymás között. Állítom, hogy sokkal olcsóbbá tudnák tenni a víz- és csatornadíjakat, mint ahogy az jelen pillanatban is működik. Ezzel próbáltam érvelni, államtitkár úr, és még egyszer mon dom, vizsgálja meg egyszer a tapolcainyirádi DRVrendszert, és az esetlegesen önálló vízbázissal rendelkezni tudó településeknek a jelenlegi árszabályozását és a vízátvételi kötelezettségét. Én nem akarok különösen vitatkozni, mert annak idején, amikor mi lefúrtunk, akkor 1,2 millióról tudtuk lecsökkenteni - akkor is állami vitával tulajdonképpen - 800 ezer köbméterre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és akkor azt mondták, hogy ennél tovább nem lehet, ezt kötelező átvenni, mert különben azt lehet mondani, hogy a kistelepülések ivóvíz nélkül maradnak. Ezt kellene figyelembe venni. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Ékes képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, kedves Ékes képviselő úr. Teljesen egyetértünk - ugyanezt tudom csak ismételni - a szándékokban, a célokban. Csak azt szeretném világossá tenni, hogy azoknak a céloknak - hogy legyen biztonságosabb a szol gáltatás, legyen olcsóbb a szolgáltatás lehetőség szerint, jussanak azok az önkormányzatok vagyonhoz, amelyek még nem jutottak - nem azzal lehet eleget tenni, hogy száz százalék állami tulajdonban maradnak ezek a cégek. Az a vagyon, amit ők üzemeltetnek, a z infrastruktúra, a csövek, a szivattyútelepek, nem a cégek könyveiben vannak ma sem, hanem az állam könyveiben vannak, a KVI könyveiben, és ezek a cégek, szolgáltatók működtetik az állam infrastruktúráját. Tehát abban az esetben, ha bármilyen változás a s zolgáltató cég tulajdonosi struktúrájában bekövetkezik - önkormányzat, befektető, többségi, kisebbségi, bármilyen változás , az nem érinti azt, hogy a kiépült rendszereken egy szolgáltató egységes rendszerben kell hogy szolgáltasson, tehát az a veszély, a mire ön felhívta a figyelmet és helyesen hívta fel, a tulajdoni struktúra bármilyen változása következtében nem áll fenn, de éppen az a lényeg, hogy ezek a rendszerek egyben tudnak működni, mert a biztonságos szolgáltatásnak és az olcsóbb szolgáltatásnak e z a feltétele. Semmilyen különbség a szándékokban nincsen. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Kettő percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ön cs ak részben fejtette ki a vízi közművek ellátására vonatkozó gondolatait, ugyanis elhallgatta azt, hogy ez nemcsak a kistelepüléseket érinti, hanem tekintettel arra, hogy Magyarország jórészt - hogy is mondják ezt - alvízi ország, az ivóvízkészletnek egy je lentős hányadát folyóvizekből nyerik a nagyvárosok is, a nagy települések is, és ezt a folyóvizekből nyert vizet ezen a regionális vízi közművekben tisztítják meg, és a nagyobb települések is innen vásárolják meg. Tehát szó sincs arról, amit ön mondott, ho gy egymillió ember ellátásáról van szó, ez jóval nagyobb számot jelent - ez az egyik. A másik, amiről meg mi beszélünk, az az, hogy itt nem önmagában a tulajdonos mivolta a kulcskérdés a felvetett témát illetően, hanem az, hogy előzze meg a lehetséges tula jdonosváltást először egy részletes szabályozás, ami a vízi közművek működésére vonatkozik, amiben legyen világossá téve az, hogy akárki is a tulajdonos, az üzemeltető, a működtető, annak mi mindent kell ezzel kapcsolatban teljesíteni. Mert ha most enélkül teszik meg, hogy értékesítik, eladják, akkor a feltételeket innentől kezdve már a tulajdonos fogja diktálni, és nem pedig a köz érdekének megjelenítésére hivatott magyar állam.
