Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
413 Ami a növényvédelmi törvény kapcsán a parlagfű egyes rendelkezéseire vonatkozik, itt szeretném elmondani, hogy egyetértettünk azzal, ami megfogalm azásra került, de szóvá tesszük azt, ami kimaradt a törvényből. Mi maradt ki a törvényből? A törvény meghatározza, hogy a kultúrnövények területén milyen eljárásokat kell alkalmazni, és mikor lehet kényszerintézkedést foganatosítani. Nem foglalkozik a törv ény azzal, hogy mi van az utak, árokpartok mentén nőtt parlagfűvel, a vasúti töltések mentén és egyéb közterületeken - ezt teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Nekünk pedig az a meggyőződésünk, hogy a gazdának a rendet tartani kell, de ez alól nem ment esülhetnek az egyéb szervezetek sem. Tehát ezt hiányosságként kell szóba hoznunk. A másik kérdés a bor jövedéki adójával kapcsolatban tervezett módosítás. Nyilván képviselőtársaim majd részletesebben elmondják, mint ahogy én most felvetem. Csak két dolgot szeretnék jelezni: nem történt meg az asztali vagy tájborok és a minőségi borok közötti differenciálás a 8 forint/liter jövedéki adó befizetése kapcsán. Azt gondoljuk, hogy itt differenciálásra lenne szükség, ugyanis az asztali borok (Az elnök a csengő meg kocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) termelői fizetik meg a többletköltséget. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Józsa Istvánnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. DR. JÓ ZSA ISTVÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. A környezetvédelmi bizottság a hat törvény módosításából a saját profilja alapján az erdőtörvény, a vadászati törvény és a növényvédelmi törvény módosításának tulajdonít különös jelentőséget. A bizottsági véleményt is ezekkel összefüggésben kívánom ismertetni. Uniós kötelezettséget szolgál a 79/409. számú - különös módon még - EGKirányelv, tehát közösségi formációban megfogalmazott irányelv kapcsán mind a vadászati törvény módosí tása, mind az állattenyésztési törvény módosítása. Az erdőtörvény módosítása uniós tagságunk és az Unió energiapolitikájának vonatkozásában a korábbiakhoz képest rendkívüli mértékben előtérbe helyezi a megújuló energiaforrások használatát, amely Magyarorsz ág számára is kiemelt lehetőséget jelent. Magyarországon a termőföld mint legnagyobb természeti erőforrás tekintetében világviszonylatban is jó pozíciót foglalunk el. A biomasszahasznosítás jelentős fokozása határozott célja a kormányzatnak, mint az előte rjesztésből is kitűnt, az országgyűlési határozat is vonatkozik erre. És azon túl, hogy a vidék foglalkoztatását és az agrárágazat profilváltását szolgálja, jelentősen hozzá tud járulni a környezet védelméhez is a tegnap elfogadott kiotói protokoll, nulla CO 2egyensúlyt biztosító energiaforrás formájában. Az energetikai célú fás szárú ültetvények alapvetően más célúak, mint az erdőtörvényben meghatározott területek, és ezen ültetvényeken az energetikai hasznosítás az elsődleges felhasználási mód, nem más kö zérdeket szolgál, mint a többi erdő esetén. Természetes, hogy az ilyen ültetvények létesítése nem jelentheti a közérdekű célú erdők átminősítését, viszont az ilyen új ültetvények erdőtörvényi szintű szabályozása nem lehet akadálya a biomasszahasznosítás e lterjedésének. Úgy gondoljuk, hogy a módosítás ezt szolgálja. Szót ejtettünk a bizottsági ülésen arról is, hogy a kormányrendelet szintjén ezzel összefüggésben szükséges a hagyományos erdészeti gazdálkodás szabályozásának szigorítása, betartatásának erősít ése. A vadászati törvény módosítása a vadon élő madarak védelméről szóló uniós irányelv átültetését némi késéssel teljesíti. Tartalmilag a két - ez nekem itt szakmai egy kicsit - tölténynél nagyobb tárkapacitású sörétes vadászlőfegyverek tilalmának előírás át, továbbá a tiltott vadászati módok és
