Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - Dr. Gyenesei István (független) - “Miért büntetik azokat a fogyasztókat, akikkel hitelesített mellékvízmérőt szereltettek fel lakásukban?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
4078 hogy a városnak a leírt szerződéses feltételekre a megfelelő szintű döntéseket meg kell hoznia. Ha a város úgy hatalmazza fel önt polgármesterként, hogy ön megteheti ezt a választ, akkor megteszi, ha testületi döntés kell hozzá, el fogják dönteni egymás között. T ehát semmi akadálya nincs annak, hogy Körmend városa ezt a kastélyt a városfejlesztési elgondolások megvalósítására vagyonkezelésbe megkaphassa. Leírta a KVI azt, hogy pontosan milyen feltételeket kell a városnak teljesíteni. Miután - még egyszer mondom - május 29ei dátummal ment el a levél önöknek, ebből következően, úgy gondolom, semmi akadálya nincs annak, hogy erre a megfelelő válasz meglegyen. Hozzá kell tennem, hogy április 21én elektronikus úton is elküldtük Bebes polgármester úr számára azt a felt ételrendszert, amely feltételrendszer azt követően a KVI részéről írásban is megerősítésre került. Jó együttműködést kívánok valamennyiüknek! Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Dr. Gyenesei István (fü ggetlen) - “Miért büntetik azokat a fogyasztókat, akikkel hitelesített mellékvízmérőt szereltettek fel lakásukban?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Gyenesei István független képviselő úr kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízü gyi miniszternek: “Miért büntetik azokat a fogyasztókat, akikkel hitelesített mellékvízmérőt szereltettek fel lakásukban?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Nagyatádi, barcsi és kapo svári állampolgárok több alkalommal kerestek meg egy olyan problémával, ami ismereteim szerint országosan is komoly gondot jelent. Mégpedig arról van szó, hogy a társasházi lakások nem kevés pénzért hitelesített mellékvízmérővel rendelkeznek, és az esedéke s számlát ezek alapján kellene a lakóknak fizetniük. Ugyanakkor a szolgáltató tulajdonában levő fővízmérő általában többet mutat, mint a leolvasott mellékvízmérők összesített fogyasztása. A különbözetet azonban rendszeresen kiszámlázzák a lakóknak, ami ese tenként több tízezer forintnyi többletköltséget jelent. A hitelesített mellékvízmérők az egyes lakásokban ténylegesen elfogyasztott víz mennyiségét mutatják, ugyanakkor a lakók nem tudják ellenőrizni, hogy a szolgáltató által üzemeltetett központi vízóra h itelesítése megtörténte. A szolgáltató a lakossági panaszokat a hatályos jog szerint minden esetben elutasítja. Ismerem az Alkotmánybíróság idevonatkozó állásfoglalását természetesen. Ezzel együtt meggyőződésem, hogy a 38/1995ös kormányrendelet 17. § (3) bekezdése polgári jogi alapelvekbe ütközik vagy ütközhet. Tekintettel arra, hogy a társasházakban többnyire kis jövedelmű, többségükben nyugdíjas állampolgárok laknak, nem mindegy számukra, hogy olyan szolgáltatásért kell fizetniük, amit ténylegesen nem a kiszámlázott mértékben vettek igénybe. Kérdezem államtitkár urat: miért kötelezik a fogyasztókat a mellékvízmérők hitelesítésére, ha nem csak azt veszik figyelembe a számlázásnál? Miért kell fizetniük a különbözetet akkor, amikor a szolgáltató a mellékvíz mérőn kívüli fogyasztást nem tudja bizonyítani? Terveze a minisztérium javaslatot tenni a 17. § (3) bekezdésnek a módosítására? Végül pedig: kívánjáke szabályozni a mérési különbözet megengedhető mértékét? Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Kovács Kálmán államtitkár úrnak.
