Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - Dr. Vas János (MDF) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Támogatja-e a kormány a járadékok és segélyek közmunkával való ellentételezését?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VAS JÁNOS (MDF):
4069 felvételét életvitelszerűen űzi. Ha valódi szándékról és akaratról van szó a kormány és a szaktárca részéről, akkor a célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedésekkel a munkahelyteremtési akciókat és a legnehezebb helyzetben lévők munkavégzését kívánják elősegíteni. (16.40) Akkor kérdezem az államtitkár úrtól, hogy a kormány támogatnáe az ellátásban részesülők (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) munkavégzési feltételhez való kötését. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Csizmár Gábor államtitkár úr válaszol. CSIZM ÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Alapvetően egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy a munkahelyüket elvesztett személyek az eddiginél jobban legyenek ösztönözv e az újbóli elhelyezkedésre. Idáig egyetértünk. Azzal a javaslattal azonban, amit ön írásban is benyújtott az Országgyűlésnek, nem áll módunkban egyetérteni, több okból is. Egyrészt a munkanélküliellátások, álláskeresési ellátások járulékfizetéssel szerze tt jogok. Valamikor egyszer megdolgoztak azért a lehetőségért, hogy most járulékot, járadékot kapjanak. A munkáltató és a munkavállaló befizette az ehhez kapcsolódó járadékot, ezért az, hogy úgy mondjam, idézőjelben: kényszermunkával vagy díjazás nélküli m unkával lehessen csak megszerezni ezt az egyébként járulékfizetéssel megszerzett jogot, azt gondolom, hogy az alkotmányosság határát sérti. Ugyanakkor szintén azt mondom, hogy az alkotmányossági határokat erősen átlépi az, ha nem egyenlő munkáért nem egyen lő bért fizetnek. Ha azt mondjuk, hogy mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, akkor eléggé nagy különbségek alakulhatnak ki a földrajzi adottságokból adódóan. A fővárosban lehet, hogy akár érvényesíteni is lehetn e egy 40 órás munkavállalási - idézőjelben mondom - kötelezettséget, mert van annyi olyan típusú munka, máshol meg esetleg nincs, mondjuk, esetleg Szabolcs megyében, Nógrád megyében vagy Borsod megyében. Egyszóval ez eléggé kivitelezhetetlen megoldás. Mi e lindultunk az ösztönzés irányába számos ponton, így az álláskeresési támogatás szabályainak kialakításával, a szociális kassza és a közcélú munkára az önkormányzatok rendelkezésre álló kassza (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) öss zenyitásával. Ezen az úton szeretnénk továbbmenni. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Viszontválasz következik a képviselő úr részéről. DR. VAS JÁNOS (MDF) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megértem, hogy egy ilyen népszerűtlen kezdeményezést a kormánynak nem áll módjában fölvállalni, de azért néhány dolgot föl kellene vállalni. Mégpedig azt, hogy Magyarországon, ha jól tudom, a statisztikák szerint több mint 100 ezer betöltetlen munkahely van. Ugyanak kor 240 ezer ember vár munkára. Ezt a paradoxont megszüntetni csak önöknek áll módjában. Még egy dolog, amire szeretném fölhívni a figyelmet: megjelentek a második és harmadik generációs munkanélküliek, ami azt jelenti, hogy életvitelszerűen veszik igénybe a mások adóforintjaiból befizetett támogatást. Ezeket ki kellene szűrni, és azoknak kellene odaadni, akik valóban el akarnak helyezkedni, és ez lehetőséget teremtene arra a többieknek, hogy egy megemelt segélyben, támogatásban részesülhessenek.
