Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 6 (80. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
3978 ne szégyelljük kimondani, mert nagyon jól tudjuk, hogy politikai szándékok voltak az egész mögött, semmi más célt nem szolgált a monetáris tanács tagjainak kibővítése, min t hogy a kormány befolyásolni akarta a monetáris politikát. Ennek egyetlen eszköze van, hogy megpróbál olyan személyeket a testületbe ültetni, akik inkább követik a kormány gondolkodását. Herényi Károly frakcióvezető úrral egyetértek, nézve, nyomon követve a kibővített monetáris tanács politikáját, azt gondolom, hogy a kormányfő olyan túlságosan nem érte el a célját. Nyilvánvalóan okozott nehézséget a jegybank akkori elnökének, de én sem gondolom azt, hogy a kibővített testület egészen más monetáris politik át folytatott. Nem lényeges egyébként a kérdés szempontjából, hogy követte a korábbi gondolkodást vagy újat, a kormány befolyásolni akart, és a befolyás szándéka szerződésbe ütközik. Nagyon sajnálom, hogy az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió megfe lelő intézményei ez ellen nem emelték fel a szavukat akkor, amikor mi ezt a magyar parlamentben elmondtuk, hogy parlamenti képviselőként is azt gondoljuk, hogy ez az egyetlen célja a kormánynak. Ez a beterjesztett törvény igazolja azt, amit mondtunk, mert ugyanez a kormány két évre rá rájön arra, hogy nem ez az európai gyakorlat, mert akkor ráadásul európai gyakorlatként indokolta azt, hogy minél többen kerüljenek be, ahogy a frakcióvezető úr fogalmazott, olyanok, akik a kormány gondolkodását valamelyest ké pviselik, mondván, hogy ez az európai gyakorlat, több gondolat jöjjön be a monetáris tanácsba. Most azt halljuk, hogy nem ez az európai gyakorlat, szűkíteni kell a testület létszámát. Kértem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, és köszönöm államtitkár úrnak , hogy ezt meg is kaptam, itt van a kezemben annak a tizenegynéhány országnak a gyakorlata, akik ma még nincsenek benne az eurózónában, mert az ő gyakorlatuk lehet vizsgálódás tárgya. Átnéztem, de nem fogom nyilvánvalóan felolvasni ezeknek az országoknak a gyakorlatát. Átnéztem, ezért higgye el nekem a tisztelt parlament, hogy egyetlen olyan ország nincs, mint Magyarország, ahol csak a miniszterelnök akaratán múlik, hogy valaki a monetáris tanácsnak tagja lehete vagy sem, mert nálunk ez a helyzet. Ugyanis az eljárás kétféle módon működik. A tanács tagjainak egy részét egyértelműen a miniszterelnök jelöli, és a köztársasági elnök megerősíti, kinevezi őket. A köztársasági elnök jogköre ebben meglehetősen korlátozott és formális. Ez így van egyébként rendjén. Lehetne más gyakorlat is. A másik eljárási rend, amikor a bankelnöknek van jogosítványa jelölésre. Azt egyébként helyeslem, hogy ez így van, de csak a miniszterelnök egyetértése esetén megy tovább az illető személy a köztársasági elnök elé, vagyis minden e gyes tag esetében a kormányfő akarata nélkül nem lesz senki a monetáris tanács tagja. Ilyen nincs több Európában; köztársasági elnök, parlament, Országgyűlés között megoszlanak ezek a jogosítványok. Sokféle a gyakorlat, de még egyszer mondom, az egyedüláll ó, hogy nálunk mindent Gyurcsány Ferenc dominál ilyen szempontból. Ha valakitől a monetáris tanácsot és a jegybankot félteni kell, a függetlensége ha valakitől vagy valamilyen intézménytől veszélybe kerülhet, az nyilvánvalóan a kormány. Erre mi egy olyan g yakorlatot honosítunk meg, hogy a kormánynak, a kormány fejének adunk minden jogosítványt ahhoz, hogy mégiscsak valamilyen módon befolyásolhassa ezt a testületet. Csak abban lehet bízni, hogy azok a szakemberek, akik ebbe a testületbe bekerülnek, jó értele mben önjáróak, a saját szakmai álláspontjukat képviselik, mert az Európai Unió és szerződése rögzíti persze, hogy a kormány és semmilyen más intézmény nem adhat számukra utasítást. Ez teljesen nyilvánvaló, ezt én is tudom, mielőtt majd államtitkár úr azt m ondaná, hogy ilyen szempontból védve van a monetáris tanács, de mégis a személyi összetétel, a javaslattétel lehetősége - három évig persze nem jelölhetők újra, de utána előhozhatók. Ez alkalmat ad arra, hogy, mondjuk, a monetáris tanács tagjai is befolyás alatt érezzék magukat, mert csak egy személytől függnek. Nem egészséges az a gyakorlat, amit Magyarország ilyen szempontból Európában egyedüli módon meghonosít. Amiről még röviden beszélni szeretnék, az a munkaviszony kérdése. A törvény eddig is, most is azt rögzíti, hogy a monetáris tanács tagjai munkaviszonyban állnak a bankkal. Az elnöknek és az alelnöknek további munkaviszonya nem lehet, ebből az következik, hogy az összes többi monetáris tanácsi tagnak lehet további munkaviszonya. Ha ez munkaviszony, akkor munkajogviszony
