Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 5 (79. szám) - Egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HENDE CSABA (Fidesz):
3960 hozzáférés alapvető probléma, már csak azért is, mert például aki Magyar Közlönyből szeretne ma hatályos jogot alkalmazni, az majdnem biztosan hibát követ el, hiszen a papírra fektetet t joganyag ma már szinte használhatatlan, csak elektronikusan lehet követni a jogrend változását. Az, hogy ez a jogrend hozzáférhetővé váljon az állampolgárok számára, rendkívül fontos követelmény. Több jogszabály is megteremti ennek az alapjait, például a z elektronikus információszabadságról szóló törvény is, és nem kis feladat vár a tárcára, illetve a kormányra, hogy ezt a követelményt teljesítse, de biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos dologról van szó, és bizonyosan képes lesz megoldani ezt a feladat ot. Természetesen a törvényjavaslatot támogatni tudjuk, de néhány módosító javaslattal pontosítani szeretnénk majd. Wiener képviselő úrral közösen nyújtottunk be hozzá egy módosítást, de bennem nagyjából az a kép él, hogy egyébként azt gondolom, ebben a te kintetben képtelenség a teljességre törekedni. Apró hibák biztosan születnek majd, ezért természetesen senkit felelősségre vonni nem lehet, mert így is óriási teljesítmény volt összegyűjteni ezt a mennyiségű felsorolást. Nyilvánvalóan a későbbiek során a m egtalált hibákat majd valamilyen módon korrigálni kell, de természetesen a törvényjavaslatot egy színvonalas, alapos munkának tartjuk, és szívesen támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Végül megadom a szót Hende Csaba képvis elő úrnak. (1.10) DR. HENDE CSABA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, mint már hallottuk többször is, technikai deregulációt szolgál, vagyis semmiféle érdemi módosítást vagy hatályon kívül helyezést nem tartalmaz, ezért s enkinek, sem természetes, sem jogi személynek sem a jogait, sem a kötelezettségeit nem érinti. Ezért akár érdektelennek is mondhatnánk a javaslatot, amelynek parlamenti megvitatását kizárólag formai jogi okok teszik szükségessé. Mégis figyelemre méltó, újs zerű és elismerésre méltó mennyiségű szakmai munka testesül meg a javaslatban, amiért az igazságügyi tárca kitűnő szakembereit elismerés illeti. A javaslat terjedelmileg rövidíti, kilóra tehát könnyebbé teszi a Corpus Jurist, a Hatályos Jogszabályok Gyűjte ményét. Elismerem, hogy ezzel akár rengeteg papírt is meg lehetne spórolni, ha és amennyiben még ma is könyv alakban forgatná a jogászság a hatályos jogszabályokat, nem pedig elektronikus úton böngészné azokat. Az előttem szólók már részletesen beszéltek a rról, hogy a joganyag terjedelmi rövidítését a javaslat milyen módszerekkel éri el, ezért elnök úr szíves engedelmével átugornám az ismertető részeket a felszólalásomban, és ezáltal egy kis időt megtakarítunk. Nos, miután megdicsértük az előterjesztőket az imponáló mennyiségű munkáért, tegyük fel az egyetlen helyénvaló kérdést: vajon segíte majd ez a törvény az áthatolhatatlan jogi dzsungel áttekinthetőbbé tételében? Ezentúl könnyebb, gyorsabb lesze a belső ellentmondások tömegével terhelt jogrendszerben az eligazodás? A válasz sajnos egyértelműen nem. A most hatályon kívül helyezett szabályok hatályban létük alatt sem okoztak semmiféle problémát a jogalkalmazóknak szerény tapasztalataim szerint. Ezért a javaslattól e téren nem sok mindent várhatunk. Tegyü k fel a következő kérdést: vajon a joganyag irdatlan mennyisége és az abban való eligazodás nehézségei jelentike a legsúlyosabb bajt ma Magyarországon? Vajon a törvények betartására való hajlam és készség, a jogkövetés az állami szervek, a jogi személyek és az állampolgárok részéről nagyobb lesze a javaslat elfogadása után? Bizony itt is nem a válaszom. Sajnos ma, amikor a magyar állam végelgyengülésének, mondhatni, haldoklásának vagyunk szemtanúi, egyáltalán nem a jogszabályok követhetetlen bonyolultsága a fő baj, hanem az, hogy a legvilágosabb, a legegyszerűbb, a mindenféle jogi szakértelem nélkül is pontosan tudható normákat szegik meg tömegesen gyakran éppen azok, akiknek a törvény betartatása lenne a feladatuk. Mert
