Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 4 (78. szám) - Kovács Ferenc (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hogyan szándékozik megtörni az osztrák cinizmust?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS FERENC (Fidesz):
3651 esélye van, azt most nem tudj uk megmondani. Mindenesetre az egy féléves mélyfagyasztást jelentene, és ezzel a feleslegek kivonását a piacról. A másik, hogy hogyan tudunk versenyképesebben termelni. Azt tudjuk, hogy a sertés átvételi ára nagyjából 11,10 euró körül van Európában, aki e fölött tudja csak produkálni a sertéshúst, tehát az élősertéshúst, az nyilván nem lesz nyereséges. Ezért is hirdettünk meg az elsők között többek között egy telepi rekonstrukciós pályázatot, amely a hígtrágyakezelés vagy a trágyakezelés megoldását segíti, és most augusztusban fogjuk kiírni a technológiai fejlesztési támogatási igényléshez a szükséges feltételeket. (16.40) Azt már tudom, miután lezárult az első kör, hogy 120 milliárd forint fejlesztési igény érkezett trágyakezelési programokra, ez egy elég n agy volumenű összeg, ennek döntő része, nagyobbik része természetesen a sertéstartókat segíti azáltal, hogy legalább a bezárás nem fenyegeti a telepeiket. Nagyon bízom benne, hogy a technológiai fejlesztésekkel a kisebb gazdaságok is megpróbálnak legalábbi s arra a versenyképességi szintre kerülni, amennyi az európai uniós átlag. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.) Kovács Ferenc (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Hog yan szándékozik megtörni az osztrák cinizmust?” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kovács Ferenc, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek: “Hogyan szándékozik megtörni az osztrák cinizmust?” címmel. Ké pviselő urat illeti a szó. KOVÁCS FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem először beszélgetünk már itt a Rába ügyéről. Elég tragikus a helyzet, ugyanis egy évvel ezelőtt, júliusban telt le az utolsó határidő, amikorra az os ztrák fél vállalta azt, hogy a Rába habzását, illetve a Rába szennyezését megszünteti. Biztos ön előtt is ismert, illetve a minisztériumi anyagokból mi is tudjuk, hogy öt különböző szennyezőforrás sújtja a Rába vizét. Három bőrgyár a Rába mentén, egy fémüz em szintén a Rába mentén, és a legsúlyosabb környezetterhelő forrás a fürstenfeldi geotermikus erőmű, amelyet európai uniós forrásból építettek fel osztrák barátaink, és a vízvisszasajtolás, amit kötelezően előír nekik az európai uniós normatíva, nem törté nik meg, direktben a Lapincs folyóba engedik, és ez a 70 tonna só a legsúlyosabb természetszennyező, károsító hatású szennyezés a Rába vizében. Gyakorlatilag ezt a magas sómennyiséget beleengedték a Lapincsba, a Lapincsban az édesvízi élővilág megszűnt tel jes egészében, és ezt a sószennyezést már lent mérik Győrnél, a Duna és a Rába találkozásánál is. Többféle ultimátumot és kérést fogalmaztunk meg az osztrák fél felé, gyakorlatilag egy vállrándítással elrendezték a dolgot. Mint említettem az elején, az egy éve letelt időpont volt az, amikorra azt ígérték osztrák barátaink, hogy különböző szűrőtisztító berendezésekkel látják el ezeket az üzemeket, és megszüntetik vizeink szennyezését. Nem történt semmi. Kértem őket, hogy jelöljék ki azt a helyszínt, hogy ha a habot leüríttetjük a Rábán, a gusztustalan szennyeződést jelentő habot legyűjtjük a Rábáról, ahová visszahordhatjuk Ausztriába. Sajnos erre a kérésemre, erre a levélre sem válaszoltak. Van egy kézenfekvő ötlet, hogy arra késztessük őket, hogy jobban oda figyeljenek erre. Az 1930as években építettek Nicknél egy vízierőművet azért, hogy ha kiszáradásra ítéltetett, mondjuk, a Fertő tó, a Rába vizével fel lehessen tölteni, mint ahogy ötletként felmerült ez a Balatonnál. Egy egyszerű csapmegnyitással valóban elkezdhetnénk a Fertő tó vizének
