Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról ... - Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
3534 tőzsdei spekuláció, a weben elérhető fizetős tartalom. A törvényjavaslat utal arra, hogy az egységes európai szabályozás segítséget jelenthet. Ez biztos így van, de az Európai Unió kikerü lése - ez sajnos nyilvánvaló és napi tapasztalat - az internettechnikával egyszerű programozói és cégvezetési feladat. Sokkal nagyobb esélyt látunk a levélszeméttel szembeni védekezésre, hatékonyabbnak és olcsóbbnak is tartanánk, ha a kormány a szüksé ges szabályozási szigorítások mellett egyfajta társadalmi összefogásra is tenne kezdeményezéseket. Sajnos, az informatikai minisztérium és a bizottság hiányában erre nem sok esélyt látok. Ahogy a KRESZszabályok mellett a közlekedésben is szükség van felel ősségérzetre is, az email használat is lassanként igényel egyfajta tudatos, megelőző aktivitást. Ugyanis a felmérések azt mutatják, hogy a spam sikerének legfőbb oka nem más, mint a felhasználók gondatlansága, óvatlansága, egyszerűen naivitása. A legszebb példa erre az, amikor egy ismeretlen helyről kap valaki egy hírlevelet, a végén felszólítják, ha ide és ide kattint, akkor leiratkozhat a listáról. Az olvasó ezt meg is teszi, nem sejtve, hogy ezzel visszajelzést küldött létezéséről, mintegy tanújelét adt a elektronikus identitásának. Ettől kezdve még több levelet kap, természetesen újabb és újabb listákról. Egyszóval úgy ítéljük meg, hogy a törvényjavaslat igazából akkor érhet el pozitív tendenciájú gyökeres változást, ha a kormány képes a szabályozás mell é egy hatóságoktól független civil kezdeményezés életre hívására, ösztönzésére. Remélem, hogy az informatikai minisztériumnak bizonyos szempontból jogutódja, a Gazdasági Minisztérium ezt meg fogja tenni. Idekerülhetnének a felvilágosító kampányok, de a fő feladat az lehetne, hogy ez a nonprofit szervezet fogja össze a szolgáltatók és a felhasználók közös akcióit. Akár még szűrőszoftverek támogatása vagy megalkotása is bekerülhetne a csomagba. Tudnunk kell, hogy az internethasználatban az első hely az elektr onikus levelezésé. Hazai és nemzetközi adatok alapján megállapítható, hogy a netre felcsatlakozók 8085 százalékban elsősorban az emailezésre használják a hálózatot. Hazánkban a felnőtt lakosság csaknem fele számítógéphasználó, legalább egyharmada rendsz eres internetező. Remélem, hogy ez a szám egyre csak nőni és nőni fog. Tehát mindenképpen milliók és milliók mindennapi tevékenységéről van szó, amikor email kultúráról, levelezési tevékenységről beszélünk. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a törvényi szabályozás bár fontos, és a tendenciák üdvözlendők, de tartós és működőképességében kiterebélyesedő megoldást nem nyújt, nem nyújthat. Hiszen láthatjuk, olyan óriási rendszerről van szó, amely, ha eredeti funkciójának megfelelően akar működni, jelentős m értékben igényli a benne részt vevők aktivitását. Ebben a gondolatkörben még várjuk a kormányzat javaslatait, az illetékes minisztérium kezdeményezéseit, készen állunk az egyeztetésre is, ha szükséges. A törvényjavaslat másik nagy témacsoportja az elektron ikus kereskedelem újbóli szabályozása, az eüzletelésre vonatkozó előírások aktualizálása. Ha van informatikai slágertéma, akkor ez a kérdéskör valószínűleg listavezető. Érthető, hiszen a web világában leghatalmasabb a bevásárlóközpont. Olyan kínálatot nyú jt a vásárlóknak, amilyennel azelőtt nem találkozhattak sohasem. Megtalálják a keresett termékek összes változatát, és sok esetben személyre szabhatják szolgáltatásukat, a végterméket pedig házhoz, a lakásukhoz szállítják. Az internet, ez a világméretű hál ózat lehetővé teszi azt, hogy helytől, eredettől teljesen függetlenül ott vásároljunk, ahol a legelőnyösebb feltételeket tapasztaljuk, ráadásul mindezt úgy, hogy ki sem kell tennünk a lábunkat az otthonunkból. Nincs nyitvatartási idő, nincs hétköznap, ninc s ünnepnap, 24 órás nyitva tartás, az internet által teremtett piac nyitva tartása, így aztán bármikor bármit kívánságunk szerint beszerezhetünk. Magyarországon is elkezdődött az elektronikus kereskedelem térhódítása. Fantasztikus fejlődési potenciált muta t az internet által teremtett piaci tér, és nyilvánvaló, ha egyszer valami akkora fejlődési lehetőséget rejt magában, akkor azt a jog eszközeivel is szabályozni kell, mint ahogy a hagyományos, interneten kívüli kereskedelmet is szigorú jogi normák között t artják. Az előírások célja értelemszerűen az, hogy a fogyasztók bizalma erősödjön, a termék és a szolgáltatások minősége megfeleljen azon igényeknek, amelyek egy kereskedővel, egy szolgáltatóval szemben szokásszerűen
