Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az államhatárról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP), a napirendi pont előadója:
3525 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általáno s vitája a lezárásig. Salamon László és Rubovszky György képviselők, KDNP, önálló indítványát T/2576. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/2576/1. számon kapták kézhez. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a napirendi pont előadój ának, 15 perces időkeretben. A képviselő urat illeti a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Rubovszky György képviselőtársammal közösen előterjesztett törvén yjavaslatunk a hatályos büntető törvénykönyv egyik ellentmondását vagy következetlenségét szeretné kiküszöbölni. Ez a következetlenség, ez az ellentmondás két bűncselekmény büntetési tételében és büntetőjogi megítélésében jelentkezik: az egyik a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye, a másik pedig bántalmazás hivatalos eljárásban. Talán képviselőtársaim vagy a vitánkat figyelő érdeklődők számára nem indokolatlan utalnom arra, elmondanom röviden azt, hogy az egyik bűncselekmény, a hivatalos személy elleni erőszak egy olyan bűncselekmény, amelyet hivatalos személyek sérelmére követnek el állampolgárok vagy más természetes személyek. Ez megvalósulhat bántalmazásban is, de megvalósulhat bármilyen erőszakos természetű megnyilvánulásban, akár a hivatalos személy eljárása során, vagy más alkalommal, de hivatalos személyi minőségét ismerve, felmérve, vele szemben akár egy meglökésben vagy akármilyen erőszakos megnyilatkozásban. A bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekménye pedig az a cselekmény, amit a hivatalos személy követ el vagy követhet el állampolgárral vagy más természetes személlyel szemben. A probléma a büntető törvénykönyv jelenlegi rendelkezéseivel az, hogy a kétféle magatartás - bár szinte összetéveszthetően hasonlít a leírt és tilalmazott t örvényi tényállás , a két cselekmény büntetőjogi megítélését illetően a törvény eltérő mércével mér. A hivatalos személy elleni erőszakot a törvény bűntettnek minősíti, és alapesetében is háromévi szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Ezzel szemben a bánt almazás hivatalos eljárásban bűncselekménye csupán vétség, és a törvény kétévi szabadságvesztés kiszabását rendeli egy ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben. Most nagyon vulgarizált példával mondva, ha egy állampolgár üt meg vagy akár csak meglök, mond juk, egy rendőrt, az bűntett, és három évvel büntetendő; a fordított eset, ha egy rendőr üt meg, bántalmaz egy állampolgárt, az viszont csupán vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tehát egyfajta privilegizált helyzetet biztosít a bün tető törvénykönyv, teljesen indokolatlan módon, a hivatalos személy javára. Pedig azt gondoljuk, hogy az azonos mércével való mérés nyilvánvalóan indokolt a jelen esetben, hiszen ahogy védeni kell a hivatalos személyt is a vele szembeni esetleges atrocitás sal szemben, fordítva is: védeni kell az állampolgárt, a természetes személyt a hivatalos személy esetleges jogsértő, bántalmazó magatartásával szemben. Hiszen az utóbbi cselekmény esetében a sértett kiszolgáltatott helyzetben van, a hivatalos eljárásnak v alamilyen formában az alanya, a szenvedő alanya, és ebben a helyzetben legalább olyan komoly társadalmi veszélyesség ezzel a helyzettel visszaélni, mint egyébként az állam nevében eljáró - legyen az köztisztviselő vagy más, adott esetben rendőr - tekintély ét, védelmét büntetőjogi eszközökkel szolgálni. Tisztelt Országgyűlés! Rubovszky György képviselőtársammal nagyon rövid orvoslását javasoljuk ennek a problémának. Azt javasoljuk, hogy a két cselekmény azonos büntetőjogi megítélés alá kerüljön. Mind a kettő egyformán bűntettnek minősüljön, és mind a kettő egyformán hároméviháromévi szabadságvesztéssel legyen büntethető. Tisztelt Országgyűlés! Talán felmerül most a képviselőtársakban vagy ezt az előterjesztést hallgatókban, hogy ennek az előterjesztésnek köz e van az őszi rendőri erőszakhoz, brutalitásokhoz
