Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP):
3521 Összefoglalva: a törvény a gyakorlati megvalósítás munkatervének tekinthető, melynek célja a költségtakarékossági szempontok figyelembevételével a lehető legrövidebb idő alatt és egyszerű szempontrendszer alapján nagy mennyiségű kérelem elbírálása. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, közülük is elsőként Kránitz László képviselő úrnak, MSZP. KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök ú r. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése egy olyan térség létrehozása, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapszik. Ezzel összefüggésben vetődött fel a közös bevándorlás- és menekültpolitika létrehozásának szükségessége, ahogy azt az Európai Tanács által 1999ben elfogadott tamperei program is leszögezi, illetve a 2004es hágai program is megerősíti. Mindezeket megelőzően az 1951ben elfogadott genfi konvenció tekinthető egys égbe foglalt alapvetésnek a menedékjog tekintetében. E közös politikák a közös jogalkotási aktusok elfogadásán, illetve a kölcsönös bizalom erősítésé kell hogy alapuljanak, mindez a nemzeti politikák jobb összehangolása, a szorosabb gyakorlati együttműködé s, illetve a rendszeres, tagállamok közötti információcsere révén valósulhat meg. Ennek a célnak a megvalósításához, hogy az egységes európai menekültügyi rendszer létrejöjjön, a tagállamoknak természetszerűleg összhangba kell hozniuk a menekültügyi eljárá si és befogadási gyakorlatukat, be kell igazítaniuk egy egységes rendszerbe a menekültügy meghatározó elemeit és a garanciális szabályokat. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak is az a célja, hogy uniós tagország révén a hazai szabályozás részleteiben is ö sszhangba kerüljön az uniós gyakorlattal. Ez persze, tudjuk, valójában nem egy egyszerű feladat. Ez már csak azért is így van, mert a 2004es hágai program egy magasabb szintre emelte és felgyorsította az európai menekültügyi politikát, aminek az lett a te rmészetes következménye, hogy felgyorsult a jogalkotás, ezzel együtt megnőtt a harmonizációra való joganyag mennyisége is. Idehaza a hatályos törvény az elmúlt egy évtizedben több módosítással próbált megfelelni a továbbfejlesztés követelményeinek, az euró pai joggal való összhang vagy a közelítés szükségességének. Azok a követelmények azonban, amelyek a mai kornak, a XXI. századnak akarnak megfelelni ebben a tekintetben, egy, az új igényeknek, a menekültügyi jogalkotási szempontoknak is megfelelő új Magyaro rszágon védelmet kérő külföldiekre vonatkozó jogszabály megalkotását kívánják meg. Mint azt legutóbb Kondorosi államtitkár úr is kiemelte, az eljárási szabályok megállapítása során szem előtt tartott legfontosabb célkitűzés a hatékonyság fokozása, valamint az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása volt. A törvényjavaslat célja, hogy a menekültügyi eljárás gyorsabbá és hatékonyabbá váljék, hiszen az ország szempontjából is fontos, hogy egyszerűbb, gyorsabb és természetesen, amennyire lehet, költségtaka rékos legyen. Fontos kiemelni a különleges bánásmódot igénylő személyeket érintő rendelkezést. A kategóriát a nemzetközi menekültügyi szabályozás régóta ismeri és alkalmazza. A különleges bánásmódot igénylő személy kiszolgáltatott személy, aki adott helyze te miatt sajátos szükségletekkel rendelkezik: kísérő nélküli kiskorú személyek, fogyatékkal élők, a várandós hölgyek, valamint a kínzást, nemi erőszakot elszenvedett személyek. Mindenképpen elismerést érdemel, hogy a szabályozás kiemelten kezeli őket, és r endelkezik arról, hogy ezt a megkülönböztetett figyelmet a jogalkalmazóknak is szem előtt kell tartaniuk az eljárás és az ellátások nyújtása során. (13.30) Tisztelt Ház! Az emberiség történeti fejlődésének vizsgálata során időről időre visszatérő jelenségként találkozhatunk üldöztetésekkel, olyan népmozgásokkal, népvándorlásokkal, amelyek a
