Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
352 többletgyermekszámot, amit szívesen vállalna, megtehesse. Erre szolgáltak annak idején, a jobboldali kormányok idején, az elsőnél a várandóssági pótlék, az Orbánkormány idején például a nagyszülők gyesjogosultsága, és én azt hiszem, hogy ezek eleve pozitív üzenetek voltak, hogy egy ilyenfajta gazdasági alap szülessen meg. Egyet hadd említsek, hogy ennek a helyzetnek a súl yosságát mennyire érzik máshol is, ahol talán nem is gondolnánk: Oroszországban olyan döntés született, hogy 280 ezer rubel támogatást kap az a család, amelyik a második gyermeket vállalja. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Béki Gabriella képviselő asszony következik, de már nem kétperces időkeretben, hanem a rendes hozzászólók sorában; őt majd Balog Zoltán követi. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitában, aminek már a harmadik ór ájában járunk, nagyon sok hozzászóló a meg nem született gyermekekkel foglalkozott. Szerintem is nagyon fontos ez a kérdés, de az idő rövidsége miatt én ezzel kapcsolatban legfeljebb egy megjegyzést kockáztatnék meg, ez pedig az, hogy a gyermekvállalási ha jlandóságnak a legerősebb összefüggése ez idő szerint az iskolai végzettséggel van, azzal, hogy milyen valakinek a jövőre irányuló optimizmusa. Nálunk sokkal fejlettebb országokban, mint például Németország, jóval alacsonyabb a gyermekvállalási hajlandóság . Én erről a kérdésről számtalan költségvetési vitában, családtámogatási rendszerről szóló vitában beszéltem már, mert nem hiszem, hogy a gyermekvállalásnak nagyon szoros és direkt összefüggése van azzal, hogy családi adózási rendszerünk van, vagy milyen m ás módon támogatjuk a gyerekeket. Én a beszédemben inkább az élőkkel szeretnék foglalkozni, a megszületett gyermekekkel, hiszen ha a „Jövőnk esélye a gyermek” a címe ennek a vitanapnak, akkor ez a másik kérdéskör legalább ennyire hangsúlyosan ide tartozik. Azzal kezdeném, hogy ma Magyarországon nem igazán jó gyereknek lenni. (Babák Mihály: Felnőttnek sem!) Ezzel szembesít bennünket az az UNICEFfelmérés, amelyre a miniszterelnök is utalt a beszédében, amiről a Magyar Hírlap é ppen a tegnapi napon közölt egy rövid összefoglalót, amiből kiderült, hogy a 21 vizsgált ország közül mi hátulról a harmadik helyen szerepelünk. Természetesen ez a megállapítás így túl summás, azt gondolom, hogy a kétmillió Magyarországon élő gyerek többsé ge boldog lehet Magyarországon, olyan körülmények között, olyan anyagi és családi körülmények között él, hogy rájuk nyilván nem vonatkozik ez a megállapítás. Ami miatt mégis foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, az az, hogy a másik, nagyon szigorú, szignif ikáns összefüggést úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a gyermekszám és a szegénység között van egy rendkívül erős korreláció. Engedjék meg, hogy én is néhány statisztikai adatot idehozzak, részben azért, hogy a szegénység mértéke és a gyermekszámmal való összefü ggés mérésének a bizonytalanságait érzékeltessem, hiszen attól függően tudunk létszámot mondani, hogy a kutató, a statisztikus hol is húzza meg a küszöböt. Van olyan tényleírás, megállapítás, hogy mintegy 420 ezerre becsülhető a szegénységben élő gyermekek száma ma Magyarországon, ez a gyermeklétszám 19 százalékát jelenti. Akkor jutunk ehhez az értékhez, ha szegénységi küszöbként az átlagjövedelem 60 százaléka alatt élőket tekintjük. (12.30) Egy másik mértékegység számunkra a mindenkori öregségi nyugdíjmini mum. A közelmúltig létezett egy olyan támogatási forma, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, ami az egy főre jutó jövedelemszint alatti kategóriát támogatta külön gyermekvédelmi támogatással. A statisztikából tudjuk, hogy 650 ezer gyerek kapott ilyen jog címen évenként támogatást még a közelmúltban. De van ennél nagyobb becslés is. A KSH létminimumszámításai alapján 850 ezer gyerek él annak a létminimumküszöbnek az alján, akik, még egyszer mondom, a KSH számításai szerint számítanak szegénynek. Ez pedig e nnek a gyermeklétszámnak a 41 százaléka.
