Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A vállalkozói „körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3505 tekintetben visszalépések ebben a törvényjavaslatban, például a fedezetbiztosítás kikerülése ebből a körből így értelmezhető. Fönntartom azt, hogy ez a törvényjavaslat, mivel szakmailag széles körben megalapozott véleményeket tartalmaz, így elfogad ható, de pontosan azzal az országgyűlési határozati javaslattal, amit benyújt a Fideszfrakció, szeretnénk elérni azt, hogy ne legyen alibitörvény ez a rendelkezés, ne váljon azzá, hogy ha csak ezt a szegmensét figyeljük a körbetartozásoknak - és ebben meg erősítenek kormánypárti képviselőink is , akkor az tény, hogy ez hosszú távon és döntően nem lesz képes önmagában kezelni a körbetartozás kérdését. Ezért is szeretném kérni azt a konszenzusos álláspontot, hogy igenis legkésőbb ősszel valamilyen módon az i tt a vitában is elhangzott témákban legyen újabb köre ennek a körbetartozások elleni fellépésnek. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból; őt majd Végh Tibor követi, az MSZPből. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egyet nagyon sajnálok: a Gazdasági Minisztérium részéről nincs itt senki. Ezt mondom azért, mert 2003 óta tényleg foglalkozom a körbetartozás kérdésével, és ezelőtt három évvel Kóka miniszter úr nak mondtam el azt a válságos helyzetet, ami Magyarországon a körbetartozásokat veszi körül. Akkor ő úgy válaszolt, hogy a törvénnyel nem tudunk mit csinálni, hisz ma Magyarországon piacgazdaság működik, és így nem tudunk beleszólni magába a piacgazdaságba . Azóta maga a körbetartozás - azt lehet mondani - duplájára emelkedett, és nyugodtan mondhatjuk azt, hogy elérte a 700800 milliárdot, de akár többet is, hisz nagyon sok dologról, nagyon sok esetről nem tudunk. Az ügymenetek lassúsága miatt, a bírói tárgy alások miatt nagyon sok vállalkozás időközben tönkrement, vagy adott esetben látva a lassúságot tulajdonképpen nem tette meg azt a feljelentő lépést, ami alapján az ő részére a jogos anyagi kiegyenlítés az elvégzett munka után megtörtént volna. Göndör Istv án képviselőtársam vezérszónoklatában mondott egy nagyon érdekes dolgot, és van valami, amit én magam is hiányolok belőle, hisz a törvénnyel együtt más törvények is módosulni fognak, így a Btk., a Ptk., a közbeszerzési törvény, lehetne sorolni tovább. Ez e gy nagyon helyes lépés, hisz a FideszMagyar Polgári Szövetség kihangsúlyozta, hogy ez tényleg egy olyan lépésnek tekinthető, amely tulajdonképpen az alapjait próbálja meg lerakni annak a körbetartozási rendszer kialakulása elleni lépésnek, amely talán hel yre teszi a későbbiek folyamán magát a körbetartozás kérdését. Szeretnék pár példát mondani. Azért is mondtam, hogy hiányzik magából a törvényből a közbeszerzéssel párhuzamosan, hisz az egyik gerjesztője a körbetartozásoknak tulajdonképpen a körbeszerzések alapján a kincstári és önkormányzati rendszeren keresztül ki nem fizetett vagy túlságosan késleltetett kifizetések kérdése. Itt akár a beruházó, akár az alvállalkozó tekintetében nagyon jól tudjuk, hogy számtalan önkormányzat a költségvetési megszorításbó l adódóan nem jut úgy hozzá a forráshoz, és így kénytelen úgy szerződést kötni a beruházóval vagy rajta keresztül az alvállalkozóval, hogy egyszerűen adott esetben az alvállalkozó részéről elvégzett munka után már kifizetésre nem kerül sor. De tudok egy ol yan példát is mondani, amikor a közbeszerzési eljárásnál a kormány egy alapítványon keresztül bíz meg egy közbeszerzési eljárást - ez 2000ben történt , megkapták a pályázati lehetőséget, kihirdették a közbeszerzés alapján a munkát, a vállalkozó a tevéken ységet elvégezte, azóta az alapítvány megszűnt, költségvetési forrásból a mai napig maga a pályázó nem kapta meg a forrást, így nem tudja kifizetni a vállalkozót. Ennek valószínűsíthetően az lesz a következménye, hogy a vállalkozó szép lassan tönkremegy, v agy pedig létszámot kell leépíteni, ezzel is megspórolva annak a lehetőségét adott esetben, hogy az átmeneti időszakot átvészelje vagy átélje.
