Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3428 Pálinkás József következik. (Dr. Pálinkás József: Köszönöm szépen, Máriusz elmondta.) Pontosabban Révész képviselő úr elmondta. E kései órán talán már ez is megengedett. Földesi Zoltán képviselő úr viszont, ha jól látom, fenntartja felszólalási szándékát. FÖLDESI ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon megértem, hogy ezen a késői órán szenvedély is vegyül a vitába. De hát én már sokadszorra találkozom Babák képviselő úr kirohanásaival, hadd mondjak néhány számot. (Babák Mihály: Nem is rohantam ki! - Derültség a Fidesz soraiból.) Miféle jövőt vesz el a kormány a m ai felsőoktatásba járó generációtól, amikor igen, ebben az évben azt mondtuk, hogy az érettségizetteknek csak 68 százaléka juthat be a felsőoktatásba államilag fizetett képzésbe? Eddig 62 ezer első évfolyamos volt, most 58 ezer lesz. Mind a ketten pontosan tudjuk, hogy túlképzés van olyan szakmákból, mint pedagógus, agrárszakember, óvónő, tanítónő, közgazdász, most már jogász. Jogászt és közgazdászt ebben az országban nem tudom, hány egyetemen képeznek. Hát persze, hogy van gazdasági racionalitás. Hát nem h allja az ellenzék a reálszféra kiáltását? Az előbb beszéltünk a szakképzési törvényről. Jól képzett melósok, jól képzett szakemberek, érettségizett középvezetők kellenek, és természetesen nagyon sok értelmes fiatal a főiskolákra, egyetemekre kellenek a tár sadalomnak. Na de, hát miért használunk olyan kifejezéseket, amelyekről pontosan tudjuk, hogy túlzók, még akkor is, ha bizony persze e felsőoktatási törvény módosításának van egy sor, valóban az anyagi kényszerekből fakadó elképzelése, illetve indoka? 430 ezer ember, fiatal ember jár ma főiskolára, egyetemre; 15 évvel ezelőtt ez a szám 100 ezer volt. Hát én tudom, hogy nem visszafelé kell menni, na de, kérem szépen, persze, mindenkit képezzünk ki - adófizetők pénze , a másik oldalon meg védünk, a kis- és k özépvállalkozások versenyképessége többek között azon is múlik, hogy többet tudjon erre a szektorra áldozni a kormányzat, illetve az állam. Szóval, én tudom, hogy egy vitában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az indulatok is megf ogalmazódnak, de azt gondolom, hogy nem kell eldobni a kalapácsnyelet, mert valahol talán a kettő között van az igazság. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Pósán László képviselő úr következik. (0.00) DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Ti sztelt Földesi Képviselő Úr! Hogy kitől veszi el a kormány a jövőt? Hát a fiataloktól! Ha előveszi csak a mai Magyar Hírlapot, ebben van egy táblázat, hogy Európában hogy és mint alakulnak a tandíjak, és igencsak meghökkentő, hogy Magyarország ebben az öss zeállításban az élen szerepel, nálunk a legmagasabb a tandíj egész Európában. No comment a továbbiakban, akinek van füle a hallásra, hallja meg! A piac mondja meg, hogy melyik intézmény maradjon vagy ne maradjon, mondta Szabó képviselő úr. Ez igaz lehetne akkor, ha feltételeznénk azt, hogy ez minden szektorban valóban így is működik. Csak, tudja, képviselő úr, ott van a bibi, hogy például az ön által említett túlképzéseknél említette a jogászokat; tudja azt, hogy például végzett jogászok esetében az, hogy k i lesz bíró vagy ki lesz ügyész, az véletlenül se a diploma minősítésén múlik, nem azon múlik, hogy ki az, aki summa cum laude diplomát szerzett? Ha a piac működne, akkor minimum ott kellene kezdeni, hogy az államigazgatáshoz kapcsolódó szektorokban érvény esítenénk egy minőségi elvet. De semmi ilyen előírás törvényi szinten sincsen. Na, innentől kezdve viszont baj van, képviselő úr, mert csak ez a kiragadott példa is mutatja, hogy ebből a szempontból a piac mint olyan, nem lesz mérvadó, szelektáló tényező.
