Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
3424 olyan rossz szándékot ne tulajdonítsunk a kormánynak, ami nem valós, és nem is áll hatalmában a kormánynak. (Babák Mihály: Pedig erős a gyanúnk! Így gondoljuk!) ELNÖK (dr. Áder János) : Szabó Zo ltán képviselő urat illeti a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Meg kell ismételjem azt, amire a felszólalásomban már kitértem, mert vitába kell szállnom Pálinkás képviselő úrral a tekintetben, hogy itt a források kivonása és há rom évig a fejlesztések teljes megtagadása lenne ennek a törvénynek a lényege. Tisztelt Képviselő Úr! Mint említettem volt, a mai 214 milliárdról három éven belül 241 milliárdra nő a felsőoktatás állami támogatása. (Babák Mihály: Ez blöff!) Ha Babák képvis elő úr megnyomja azt a gombot ott jobboldalt, majd a mellette lévőt, akkor elnök úr bizonyára fog neki is szót adni. (Babák Mihály: Szabad közbeszólni!) Tehát ezt a növekményt, ami, mint említettem volt, 13 százalék, és erre a három évre azért az infláció feletti növekedést jelent, ezt semmiképpen nem lehet forráskivonásnak nevezni, legfeljebb, mint említettem volt, nem fog olyan mértékben bővülni, mint ahogyan azt korábban reméltük. Ehhez tessék szíves lenni hozzávenni azt az évi mintegy 30 milliárd forint ot - ha jól számoltam fejben, lehet, hogy itt éjféltájt már nem egészen jól fog az agyam, de ha jól számoltam, durván olyan 30 milliárd forint az , amely tandíjakból és képzési hozzájárulásokból a felsőoktatásba be fog folyni, ezzel is az egyetemek és fel sőoktatási intézmények gazdálkodnak. És tessék ehhez mindazt hozzávenni, hogy ez az összeg egyfelől a hallgatók egyre növekvő arányában nem öt- vagy négy, hanem csak hároméves képzés fedezetéül szolgál, másfelől azt, hogy összességében is előreláthatólag valamivel kevesebb hallgató, és vélhetőleg lényegesen kevesebb intézmény van. Vagyis maguknak a fenntartási költségeknek azért az erőteljes csökkenése várható, ami azt jelenti, hogy az épület, az energia, a tudom is én, mi helyett a hallgatóra tudjuk költe ni ugyanazt a pénzt. Azt gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy ezt forráskivonásnak és fejlesztésilehetőségmegvonásnak tekinteni legalábbis túlzás. (Babák Mihály: Egyáltalán nem!) Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Pósán László ké pviselő urat illeti a szó, szintén kétperces hozzászólás következik. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Szabó Képviselő Úr! Meglepődve hallgattam a szavait, ugyanis az oktatási bizottság ülésén még ön is abból az anyagból idézett, ami az Oktatási Minisztérium honlapján olvasható volt, és ott kerek perec a forráskivonás ténye számokban is konkretizálódott. Elég gyorsan megvilágosodott mostanra ezek szerint, de mégiscsak az a helyzet, hogy akkor ön is értetlenül nézett, hogy azok a számok mást mutatnak, nem bővülést, hanem éppen szűkülést. Erős a gyanú egyébként a forráskivonásra vonatkozóan abból a szempontból is, hogy az egészségügyi hozzájárulás megfizetésének a forrásoldala egyáltalán nincsen nevesítve ebben a törvényben, és ez súlyos milliárdokat jelentene az egész felsőoktatásra nézve. Arról nem is beszélve, hogyha az inflációval akarják indexálni a jelenlegi bázisszámokat, akkor pedig nem kell messzire mennünk; hogy ha az elmúlt ötéves kormányzási múltjukat alapul vesszük, akkor a Pé nzügyminisztérium ebből a szempontból soha nem remekelt, és mindig alaposan mellé tudott fogni. Ha csak a 2007. évi inflációs adatokat megnézzük, a prognosztizálthoz képest a valós számok bizony komolyan mást mutatnak, ebből pedig az következtethető ki, ho gy ebből a szempontból komolyan mellé tudnak majd fogni, és itt nem forrásgyarapodásról lehet beszélni, hanem forrásszűkülésről. Arról pedig nem is beszélve, hogy az önök garanciája annyit ér, amennyit egyébként a 2005ös törvény 3. számú melléklete is mut at. Akkor éppen Arató úr szintén államtitkár volt, körbeutazta a