Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz):
3422 Ez a megváltozott finanszírozási mód nagy valószínűséggel egyes években jobb lesz az intézménynek, mint lett volna például az idén, jobb lesz, mint lett volna a bruttó átlagkeresethez kötött finansz írozás, de hosszabb távon - ha forráskivonást nem is eredményez a felsőoktatásból - nem tesz lehetővé olyan mértékű forrásbővülést, mint azt korábban elterveztük. Az a reményünk, hogy ehhez egy későbbi, kedvezőbb gazdasági időszakban vissza lehet majd térn i. Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmüket, ezekkel az érvekkel ajánlom figyelmükbe a benyújtott törvénymódosítást, köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Pálinkás József képviselő úrnak, a Fideszfrakcióból, őt ma jd TataiTóth András követi, az MSZPből. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Meglehetősen furcsa időpontban tárgyaljuk ezt a törvényt itt a parlamentben; gondolom, a kormány nyilván nem akarta ezt a nagyobb nyilvánosság előtt tárgyalni. Szabó képviselő úr utolsó mondataiban van az igazság, ez a törvény igazából véve nem szól másról, mint a megszorító intézkedéseknek a felsőoktatásban való átvezetéséről. Mert azok a - ha úgy tetszik, a magyar felsőoktatás elmúlt tizenvalah ány évére visszatekintő - mondatok persze kiegészíthetők lennének még például a diákhitellel, hogy emlékezzünk meg a magyar felsőoktatás egyik fontos eseményéről, de az igazi lényege ennek a törvényjavaslatnak, amely nem azokról szól, amelyekről Szabó képv iselő úr beszélt, hiszen azok benne vannak a hatályos felsőoktatási törvényben, amely mintegy egy éve lépett hatályba. Ez a törvénymódosítási javaslat tehát valójában arról szól, hogy forrásokat kívánnak kivonni a felsőoktatásból, vagy ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor a korábbi, a most hatályos felsőoktatási törvény szerinti fejlesztési forrásokat nem kívánja megadni a jelenlegi kormány. Nevezhetnénk ezt tehát a felsőoktatás megszorító intézkedéseinek is. Érdekes módon a törvényjavaslat nem foglalkozik olyan akut kérdésekkel, mint például a pedagógusképzés. Államtitkár úr is bizonyára jól tudja, a képviselő hölgyek és urak is, akik - itt most már szinte csak olyanok vannak, akik az oktatás részleteivel foglalkoznak - jól tudják, hogy ma a pedagógusképzé sben az úgynevezett mesterképzés két és fél éves képzés lesz. Nem tudom, ebben a törvényjavaslatban például azzal miért nem foglalkozik a minisztérium, hogy mi történik azokkal a tanárokkal, pedagógusokkal, akik januárban kapják meg a diplomájukat. Hol fog nak ezek a pedagógusok elhelyezkedni? Majd szeptemberig várnak? Nos, kedves képviselő úr, például ilyen kérdésekkel kellett volna foglalkozni ebben a törvényjavaslatban. Milyen forrásokat von ki ez a törvényjavaslat a felsőoktatásból? Mindenekelőtt nem gar antálja azt a korábban meglehetősen nagy médiafelületen hirdetett fejlesztési ütemet, amelyet a 2005ben elfogadott felsőoktatási törvény garantált azáltal, hogy a felsőoktatás finanszírozását a mindenkori nemzetgazdasági átlagbérhez igazította. Akik a fel sőoktatásban dolgoznak, jól tudják, hogy a felsőoktatás költségei nagyobbrészt személyi költségek. Ha tehát nem garantálja a személyi költségek megfelelő emelkedését, az azt jelenti, hogy jelentős szűkítést vezet be a felsőoktatásban. Van a törvényjavaslat nak egy, a kormánykoalíció által meglehetősen mostohán kezelt része, ahol egy hanyag mozdulattal beleírják a törvénybe azt, hogy a hallgatók után az egészségügyi hozzájárulást az egyetemeknek kell kifizetni. Nem tudom, utánaszámolte, államtitkár úr - nekü nk már volt néhányszor vitánk számokról a parlamentben , hogy ez mekkora forráskivonást jelent a magyar felsőoktatásból. Mintegy 200 ezer hallgató után - nem mondják meg a törvényjavaslatban, hogy mennyi lesz ez az egészségügyi hozzájárulás; felteszem, a minimálbér utáni egészségügyi hozzájárulás , ha ezt kiszámolják, ez bizony jelentős összeg, amit ilyen módon, egyszerű mozdulattal kivonnak a felsőoktatásból. (Babák Mihály: Súlyos milliárdok.) Számításaim szerint,