Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS
342 Szerepe, jelentősége ma is meghatározó. A gyermek korával változó felnevelési költséggel összefüg gésben meggondolandó az életkorral lineárisan növekvő, differenciált családi pótlék bevezetésének lehetősége. A francia termékenységi mutatók az adókedvezmények hatékonyságát bizonyítják, így mindenképpen indokoltnak tűnik a jelenleg érvényben lévő rendsze r megőrzése és továbbfejlesztése. A pénzügyi támogatások lényeges kérdése a valorizáció, bár az a véleményünk, hogy még az elértéktelenedett juttatás is jobb, mint a megszüntetett, a megszüntetés ássa alá leginkább a családpolitika kiszámíthatóságába vetet t bizalmat, de a pénzügyi támogatások értékmegőrzése kétségkívül a családpolitika hatékonyságának kulcskérdése. A gyermekvállalás miatti jövedelemkiesés mérséklésének igazságos és a korábbi évek termékenységi adatai szerint hatékony módja a keresetarányos gyermekgondozási díj, a gyed működtetése. Valorizációja a minimálbér valorizációjától függ, és ezért biztosítottabbnak tűnik, mint az egyéb pénzügyi támogatások esetében az értékállóság. Igen fontos kérdés a gyermekvállalás és a munkavállalás konfliktusána k feloldási lehetősége. A gyermekvállalás későbbre halasztása és az eredetileg elképzelt, kívánt gyermekszám korlátozása jórészt a munkavállalással összefüggő konfliktusokra vezethető vissza, amit az anyák ezekkel a „stratégiai lépésekkel” igyekeznek kivéd eni. A családpolitikának szem előtt kell tartania, hogy a gazdasági fejlődéssel együtt a női munkaerő létszáma is növekszik, hasonlóan az európai országokhoz a termékenység alakulásában egyre meghatározóbbá válik. Egy mai igényeknek megfelelő, korszerű csa ládpolitika alapvető feladata a fiatal, szülőképes korosztály életcéljainak e két mezőnyét, a családra, gyermekre vonatkozó terveket és a munkával kapcsolatos ambíciókat egységben kezelni, és azok megvalósítását a tervezett, kívánt gyermekek megszületéséne k támogatásával segíteni elő. (11.40) A családpolitika eredményessége döntően attól függ, hogy a piaci körülmények között milyen módon sikerül a gyermeket váró vagy a gyermekgondozási szabadságon lévő anyák munkahelyi biztonságát garantálni, illetve hossza bb gyermeknevelési távollét után hogyan sikerül őket a munkaerőpiacra reintegrálni. A keresőtevékenység és a gyermekvállalás összeegyeztetését könnyebbé tenné a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése, amely mind családpolitikai, mind foglalkoztatáspoli tikai szempontból előnyös lenne. A munkáltatók ellenállása tb- és adókedvezményekkel megtörhető lenne, de legalább ennyire fontos a szemléletváltozás, a részmunkaidőben dolgozók társadalmi megítélésének megváltozása is. Számos nyugateurópai országban a ré szidős foglalkoztatás jól működik, ezért tapasztalatait átvéve segíthetne a holtpontról való elmozdulásban. Otthoni tevékenységek kiváltása megfizethető árú, szervezett szolgáltatások révén - ez is fontos kérdés. A KSH időmérlegadatainak tanúsága szerint a rendszerváltozás óta jelentősen nőtt a háztartás ellátására fordított idő mennyisége. Erről adatokat is hallottunk itt. A nem fizetett otthoni munkák háromnegyedét nők végzik. A családok terheinek enyhítését jelentené a háztartási munká k, gyermekfelügyelet, idős vagy fogyatékos családtagok ellátása, nonprofit szervezetek által működtetett szolgáltatások révén történő kiváltása. A rendszer családpolitikai fontossága mellett foglalkoztatáspolitikai jelentőséggel is bír a szakképzetlen, más fajta munkavégzésre esélytelen munkanélküliek elhelyezése, szervezett foglalkoztatása révén, természetesen továbbképzés után. Megfontolásra érdemes külföldi tapasztalat a gyermekgondozási szabadság és a részmunkavállalás kombinálása, párhuzamos igénybevéte le. A családok a gyermekgondozási szabadság hároméves időkeretével rugalmasan gazdálkodhatnának. A gyermekgondozási szabadság ideje alatt a gyesre vagy gyedre jogosult szülő részidőben állást vállalhatna, és így a biztosított, de fel
