Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
3393 ELNÖK (Harrach Péter) : Gúr Nándoré a szó. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter úr gondolatát ott folytatnám, hogy ehhez a történethez - hogy a befektetői szándékokkal párhuzamos, a gazdaság igényével karöltve zajlódjan ak a folyamatok az egyén érdekében , nagyon fontos és elengedhetetlen, Babák képviselőtársam, amit ön is említett, az, hogy a pályaválasztás, a pályaorientáció kérdésköre erősödjék Magyarországon. A nyolcvanas években ez jól működött, a kilencvenes évekbe n ez szinte elhalt, és most kezdjük újra visszahozni, újra érezzük ennek a szükségszerűségét. Nem mindegy, hogy a pályaválasztásban és a pályaorientációban milyenfajta információs halmazt kapnak azok, akik érintettek a dologban, mert ha megkapják, akkor tu dnak vele élni, ha nem kapják meg, ha nem ismerik, akkor fel sem tudják mérni a lehetőségét adott esetben, hogy érdemese ezzel élni. A másik dolog, amelyet ön említett szintén, az a mondat valami olyan tartalommal ruházódott fel, hogy az emberek nem a GDPből élnek. Teljesen egyetértek önnel; persze, hogy nem a GDPből élnek, a meglévő munkahelyeken megszerzett jövedelmeikből élnek. De egy összetett mondattal tartozom önnek és képviselőtársaimnak. Ez pedig az, hogy 2002 óta nincs olyan esztendő, még a legr osszabb év sem, ami foglalkoztatási szempontból, mondjuk, a legkevesebb mértékű foglalkoztatotti számmal bírt volna, amely ne lett volna nagyobb foglalkoztatotti szám, mint a 2002 előtti megelőző négy évben bármelyik esztendő, akár az az esztendő, amikor a legtöbb foglalkoztatott volt. Értik a mondatot, ugye? Magyarul, azt szerettem volna mondani, hogy a négy év és az az előtt levő négy év viszonyrendszere a foglalkoztatás tekintetében úgy viszonyul egymáshoz, hogy ezen időszakban folyamatában erősödött a f oglalkoztatási potenciál. Ezek pedig munkahelyet jelentenek, ezek pedig megélhetési lehetőséget adnak az emberek számára. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (21.10) ELNÖK (Harrach Péter) : Babák Mihályé a szó. Babák Mihály kö vetkezik. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miniszter úr, köszönöm a válaszát. Arra a kérdésre, hogy ki fizeti: aki fizeti, az beleszólhat, az dirigál. Úgy gondolom, mi fizetjük, magyar állampolgárok, és minden állampolgárnak jogában áll, hogy eldöntse, hogy milyen szakmát választ, miből akar megélni, és nem biztos, hogy abból, amit mi szeretnénk, mondjuk, északon vagy délen. Tehát itt meg kell hagyni az egyén választási lehetőségét is. Ez egy tanulási fol yamat. Mondtam, hogy a 18 éves korig tartó tankötelezettségen belül biztosítunk ingyenes tanulást. Miniszter úr mondta, hogy a jelenlegi képzéssel utcára képzünk. Miért? Hogy ne legyen utcára képzés... Miniszter úr, lesz utcára képzés, minden rendszerben v an utcára képzés, mert lehet, hogy amikor kilép az utcára, akkor talál majd képzettséggel egy másik szakmát, és majd ott fog elhelyezkedni, és azt is meg fogja tanulni. Igazgató asszony, pont ezzel függ össze az ön vélekedése is. Ön is tudja nagyon jól, ho gy amit tanítottak, a számítógépes diszciplínákat, az nagyon sok helyütt entrée volt arra, hogy valahol munkahelyet kapjon, akár egy multinál, egy áruházláncnál vagy bárhol másutt. Jó dolog, alapja volt annak, hogy valamiből megéljen. Most ezt a lehetősége t vesszük el a tiszkekkel, mert zanzásítani kívánják. Ott, helyben, egy kisvárosban vagy nagyvárosban hogyan tudják helyben megoldani a szakképzést, ha csak tiszkekben képezhetnek? Úgy gondolom, a tiszknek ott van jelentősége, és ezt már az előző általános vitánál elmondták, ahol nagy beruházásigényes munkagépekkel, nagy invesztícióval lehet praktizáltatni, azaz gyakorlatot biztosítani a hallgatók számára. Hölgyek, urak, azt mondtam, hogy térségi szemléletre szükség van, de a szemlélet helyett inkább munkah ely kell.
