Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3366 elérni, azt valamilyen szinten a tanodai irányból próbáljuk meg segíteni, és próbáljuk meg helyzetbe hozni őket. Ezáltal természetes m ódon, ha tanodákat tudunk többet elindítani, és ahogy meg van fogalmazva a programban, akkor lehetőség nyílik arra, hogy sokkal nagyobb számban esélyesek legyenek a középiskolákra vagy éppen a főiskolákra. Mindnyájan ismerjük a számokat, hogy felsőfokú int ézményekbe mindösszesen a romák, cigányok 1,2 százaléka jár. (19.00) Nagyon szeretnénk, ha ez a szám sokkal nagyobb lenne, és 57 év múlva már arról beszélhetnénk, hogy a 1015 százalékot vagy éppen a 20 százalékot elérte a felsőoktatásban tanulók létszáma . Azt gondolom, hogy a foglalkoztatásról nagyon sokat lehetne beszélni, mint ahogy az oktatásról is. Természetesnek mondott az, hogy a foglalkoztatás szervesen hozzátartozik az oktatáshoz. Azé rt mondom, hogy szervesen, mert van egy olyan elem ebben a programban, amely a felnőttoktatásnak ad lehetőséget. Itt meg kell említeni azt, hogy azoknak, akik már kiszorultak az oktatási rendszerből, és eljutottak odáig, hogy már a 18. életévüket meghaladt ák, szeretnénk, ha több lehetőségük lenne abban, hogy akár érettségit, akár pedig diplomát tudjanak szerezni az elkövetkező időszakban. Ezért az ösztöndíjakon kívül egyéb olyan szolgáltatás, olyan oktatásszervezői munka fog elindulni, amelyből lehet látni és érzékelni, hogy a felnőttoktatáson belül a romák helyzete javulhat, változhat, mégpedig egy olyan irányba, ahol ki lehet mutatni majd 2015ben, hogy igen, akik kiszorultak már az oktatási rendszerből, azok visszaintegrálódtak, és ez alapján tudják elvég ezni akár a hetediknyolcadik osztályt a „Lépj egyet előre!” programban, akár pedig az érettségit adó rendszerekbe vissza tudnak kerülni, és így hasznosabb tagjai lehetnek a társadalomnak, mert az elsődleges munkaerőpiacra sokkal könnyebben tudnak beintegr álódni, mintha egyébként ezeket az oktatási módokat nem tudnánk számunkra kiajánlani, illetve nem teremtenénk meg nekik. Ezért tartom fontosnak azt, hogy két lába is van ennek az oktatási és foglalkoztatási projektnek, mert szervesen már a foglalkoztatásho z tartozik a „Lépj egyet előre!” program. A foglalkoztatás másik része - ami a legproblémásabb, azt gondolom, erről kell beszélni - a diszkrimináció visszaszorítása, mert most már lehet arról beszélni az elmúlt hatéves kormányzás után, hogy láthatóvá válta k azért roma értelmiségiek, viszont azt is látjuk, hogy a munkahelyeken a bőrük színe miatt nem nagyon lehet munkahelyet találni. Azt gondolom, hogy az az egyenlő bánásmód törvény és az az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelyet felállítottunk, mindenképpen azt szolgálja, hogy azt a diszkriminációt, amelyet ma lehet látni, vissza tudja szorítani ez a program. Remélem, hogy nemcsak politikai szándék, amely most megmutatkozik a kormány és a kormányzó pártok oldaláról, hanem megmutatkozik majd a társadalom oldaláról is, hogy van egy olyan befogadás, hogy nem a bőrszín, hanem a szakmaiság és az iskolai végzettség fog dominálni. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatás elsődleges prioritása ez kell hogy legyen. A romafoglalkoztatást szervező menedzseri hálózat fejlesztésére azért van szükség, mert tudjuk, hogy vannak kistérségi társulások, amelyek egyébként teszik a dolgukat, és jól teszik a dolgukat, de természetes módon azok a programok, amelyek már az Országos Foglalkoztatási Közalapítványnál vannak, vagy éppen az európai uniós forrásokat fogják majd jelenteni, csak akkor lehetnek sikeresek, ha egy olyan foglalkoztatásszervező hálózatot tudunk elindítani, amely mentora lehet annak a programnak, amelyet különböző forrásokból el fog indítani a pályázó vagy éppen aki meg akar ja valósítani. Tehát ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a romafoglalkoztatást szervező menedzseri hálózat felálljon és végezze a munkáját. A lakhatás kérdése. A lakhatás kérdéséről, azt gondolom, szintén nagyon sokat lehetne beszélni, mert itt is ketté k ellene választani, egyszer az önkormányzati bérlakásokra, amelyekhez nagyon nehéz a hozzáférés, és azt lehet mondani, hogy különböző pályáztatási formákban lehet hozzájutni a települési önkormányzatoknál a lakásokhoz. De itt is látjuk azt, hogy akik egyébk ént rászorultak, és elsődlegesen romák, azok nagyon sok esetben kiszorulnak abból a versenyhelyzetből, amely alapján
