Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3355 S ami a lakhatási körülményeket illeti, elegendő két szám: 90 százalékuk a legkisebb vidéki településeken él, és ezeken a településeken - sajnos máshol is - mintegy 550 romatelep van ma Magyarországon. Ez az a kihívás, amire a programunk válaszolni kíván. Az együttműködés keretében valamennyi ország vállalta, hogy a lehetőségeinek megfelelően, közösen kialakított keretek között megfogalma zza saját stratégiai tervét is. A hazai stratégiai terv kidolgozását hosszas előkészítő munka előzte meg. A tervezetet a Roma Integrációs Tanács napirendjén is több alkalommal megtárgyaltuk, egyeztettünk az érintett kormányzati és nem kormányzati szervezet ekkel és a legnagyobb roma civil szervezetekkel, amelyek írásban is megerősítették a támogatásukat. (18.10) Letették a voksukat amellé, hogy véget kell vetni annak az időszaknak, amikor is a szerény hazai források korlátozták a beavatkozási lehetőséget. Ar ra kell az európai forrásokat kihasználni, hogy nagyságrendi források álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy hatékony, hathatós változást érhessünk el. Szóval, velük együtt, közösen sikerült egy olyan hosszú távú stratégiát megfogalmaznunk, ami nem az íróaszta l mellett, hanem az érintettek aktív szerepvállalásával készült, és amely megoldásának, megvalósításának a kulcsa az ő hathatós részvételük a program megvalósulásának ellenőrzésében és természetesen ennek helyi, civil megvalósításában is. Ma Magyarországon és az egész Európai Unióban az egyik legfontosabb, leggyorsabban megoldandó feladat a roma népesség társadalmi integrációjának felgyorsítása. Európa egyik legnagyobb, legszegényebb és leggyorsabban növekvő kisebbsége a roma közösség. A romák becsült száma Európában 79 millió fő, ez mintegy 2 százaléka az Európai Unió össznépességének. Mint az önök előtt is bizonyára ismeretes, Magyarországon a roma népesség helyzetének javítása érdekében az elmúlt másfél évtizedben számos kormányzati és civil erőfeszítés, intézkedés történt. Több program el is indult, sikeresen be is fejeződött. '97 óta a kormányok több intézkedési tervet is megfogalmaztak, azonban az elért sikerek mellett sem lehetünk elégedettek. A helyzet az, amit a négy pillér mentén az előbbiekben váz oltam. A magyarországi romák szegénységi mutatói tehát még mindig, minden eddigi intézkedéssel együtt is 510szer rosszabbak a nem roma lakosság hasonló mutatóival összehasonlítva. A cigányok jelentős része az ország gazdasági, infrastrukturális, foglalko ztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben, kistelepülésein él, emellett helyzetüket tovább nehezíti az élet szinte valamennyi területén fellelhető diszkrimináció is. A roma integráció évtizede program keretében kialakított magyar stratégiai terv a korább i évek tapasztalataira épít, és nyilván az ott kialakított példákból, projektekből, mintakísérletekből akar általánossá tett sztenderdek szerint eljárni. Elsődleges célunk az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügy, úgy, ahogy az előbbiekbe n már szóltam erről, hiszen ha itt jelentős beavatkozásokat teszünk, erős segítséget nyújtunk, segítünk startvonalra állni, ennek révén a mélyszegénységben élő romák száma csökkenhet, foglalkoztatási és képzettségi szintjük emelésére esély van, az egészség ügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítható. A stratégia emellett az egyenlő bánásmód érvényesítésével, a diszkrimináció csökkentésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg célokat, és megfelelő eredmény ességi mutatókat is rendel ezekhez a célokhoz. Külön szeretném kiemelni, hogy az elmúlt évek intézkedési terveitől eltérően a stratégiában rögzített feladatok elsősorban területi és szociális szempontok, például hátrányos helyzet, tartós munkanélküliség, a lacsony iskolai végzettség alapján határozzák meg a legfontosabb intézkedéseket, amelyek nyilvánvalóan nem egyszeri beavatkozást jelentenek, hanem hosszú távon is kitörési pontot jelenthetnek, biztosíthatják a legszegényebbek társadalmi és gazdasági integr ációját is. A négy prioritási területen elsősorban a szociális és területi szempontok alapján indokolt a feladatokat megfogalmazni. Így is tettük ezt. Az antidiszkrimináció és kultúra területén ugyanakkor lehetőség van arra, hogy az egyes intézkedésekben a romákat mint önálló célcsoportot célozzuk meg.
