Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - Dr. Heintz Tamás (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - „Ez az igazi üzemegészségügy, avagy már gyárakban dolgoznak az orvosok?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz):
3304 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ, így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 150 igen, 97 nem és 3 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Dr. Heintz Tamás (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - „Ez az igazi üzemegészségügy, avagy már gyárakb an dolgoznak az orvosok?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Heintz Tamás, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez: „Ez az igazi üzemegészségügy, avagy már gyárakban dolgoznak az orvosok?” címmel. Kép viselő úr, öné a szó, parancsoljon! DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az ön minisztere nemrég egy tanulmányra hivatkozva azt állí totta, hogy a doktorok Magyarországon minden negyedik beteget más kórismével kezelnek, mint amit a kórboncnok végül megállapít, azaz mi, orvosok félrekezeljük és ezzel megöljük betegeinket. Ez a legújabb támadás az orvosok ellen méltatlan és szánalmas. Nem árt ugyanakkor tisztázni a kijelentés hátterét, és ezzel lerántani a leplet az önök módszereiről. Ez a nagyszerű tanulmány nem tünteti fel, milyen módszerrel készült a vizsgálat. Ez a nagyszerű tanulmány régi adatokra hivatkozik. Ez a nagyszerű tanulmány mindössze 41 kórház adatait vizsgálja, az intézmények háromnegyedét elfelejtette megvizsgálni. (14.40) Ebben a tanulmányban a boncjegyzőkönyvek helyett minden bizonnyal az úgynevezett BNOkódokat vették alapul, amelyekkel, ha valaki úgy akarja, könnyen tév es következtetéseket vonhat le az értékeléskor. És még valami. Ugyanebben az anyagban azt is leírják, hogy hazánkban magas a gyógyulási arány, és kórházainkban nagy a műtétek biztonsága. Erről az ön miniszter asszonya diszkréten hallgat. Csak nem azért, me rt ez nem illik bele az önök által felvázolt, potenciális gyilkosokból álló orvosképbe? A miniszter asszony a téves diagnózist követő kezelések arányát közel százszor annyira becsülte, mint ahogy az a valóságban létezik. Ha a szocialistaszabad demokrata k ormány eddig is ilyen tanulmányokhoz és ilyen módon nyúlt hozzá, nem csoda, hogy itt tart az egészségügy átalakításának csúfolt ámokfutás. A miniszter asszony azt is kifejtette, hogy a kórházak mintegy halálgyárként üzemelnek. Még szerencse, hogy Frankenst ein vagy egyéb hírneves orvosok nevét nem emlegette. Nem az a legnagyobb baj, hogy személyében sértette meg azokat, akik áldozatos munkával gyógyítják és ápolják a betegeket. Nem az orvosok, egészségügyi dolgozók személyét érte támadás elsősorban, hanem az ön miniszter asszonya nem ismeri a gyógyítást, a spirituális kapcsolatot, folyamatot, amelynek csak egy igen kis darabkájához férkőzhet oda az üzlet világa. Tisztelt Államtitkár Úr! Véletlen elszólás, szakmai hiba vagy szándékosság miatt nyilatkozott hami san a kórházakban félrekezelt betegekről a tisztelt miniszter asszony? Ön szerint a felettese miért törekszik folyamatosan arra, hogy megrendüljön a betegeknek az orvosokba és a kórházakba vetett bizalma?
