Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP):
3249 800 ezer ember járandóságát. Hanem egy lehetőséget kíván teremteni azokn ak, akik rehabilitálhatók, és saját maguk is úgy gondolják, hogy vissza szeretnének térni a munkaerőpiacra, hogy rehabilitációs szolgáltatással, a mostani rokkantnyugdíjukhoz képest valamivel magasabb rehabilitációs járadékkal, tehát nem kevesebb, magasabb járadékkal, maximum hároméves időtartamú rehabilitációval elérhessék azt, hogy újra a munkaerőpiacon dolgozhassanak. Ez a szándék. Minden más, amit önök ebbe a törvényjavaslatba beleolvasnak, meg kitalálnak, meg hozzágondolnak, az nem létező szándék. Nyug odtan vitatkozzanak ezekkel a szándékokkal, én is vitatkoznék egyébként, ha ilyenek lennének. De mindaz, amit önök elmondtak, az nincs benne a törvényjavaslatban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tájékozatom képviselőtársaimat, hogy öt kétperce s felszólalás következik. Most elsőként megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Rövid leszek. Én látok reményt arra, hogy ebben a vitában a félreértéseket el lehessen oszlatni. Mátrai Márta az előbb úgy fogalmazott, hogy mi lesz azokkal, akiknek a felülvizsgálatát ez a törvény elrendeli. Ez a törvény nem rendel el felülvizsgálatot. Mindenki kapja azt a járandóságát, amit valamikor neki megállapítottak. A normális rend szerint van, kinek mikor, e sedékes felülvizsgálat. Az általános vitában én éppen azt dicsértem és azt méltattam pozitívan, hogy ez a törvény, illetve a kormány nem akar erőszakosan beavatkozni abba a rendszerbe, ami kialakult. De hát abban egyetértés volt közöttünk, hogy meg kéne re formálni a rokkantnyugdíjrendszert. És ez az út, ilyen kis léptékekben történő araszolás, már ami a létszámot illeti, mert egyrészt az újonnan rokkantnyugdíjba jelentkezőkre vonatkozik, másrészt pedig évről évre arra a kis létszámra, akikre vonatkozóan az előírt felülvizsgálat éppen sorra kerül. Tehát nem okoz egy drámát, hanem ellenkezőleg, egyfajta, szerintem nagyon helyes irányú, támogatható szemléletváltás útján megpróbál tisztább viszonyokat teremteni a rokkantosításban azzal, hogy aki rehabilitálható, annak egy pluszsegítséget felkínál. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre megadom a szót Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszonynak, MSZP. DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor megígérem önö knek, tisztelt képviselőtársaim, hogy magam is önmérsékletet fogok gyakorolni a kétpercezésekben, köszönöm szépen Borsos képviselőtársamnak, hogy módot ad arra, hogy ismételten beszéljünk a százalékokról, abban a reményben, hogy ha ez tiszta lesz, és megér ti, akkor bízhatunk abban, hogy valóban mindenki fogja tudni, hogy miről van szó. Még egyszer mondom, azok a százalékok, amelyek ebben a törvényben most megjelennek, nincsenek összefüggésben a most hatályos százalékmegállapításokkal. Ezért nincs értelme ös szekeverni ezeket a dolgokat, nem bővül, nem tágul; más alapokra helyeződik, és másképp, máshol vonja meg a rokkantnyugdíjra jogosultság határát. (15.00) Tehát mindegy, hogy milyen százalékot mondunk, a lényeg az, hogy a rokkantsági állapotba hány százalék nál kerülhet be az illető. Hadd segítsek eloszlatni Mátrai képviselőtársunk aggodalmát! Most a rendszerben valaki kétféleképpen lehet rokkantnyugdíjas - az egyik, aki véglegesen. Hadd nyugtassam meg, hogy akinek véglegesen állapították meg a rokkantnyugdíj át, itt őt már a világon senki semmire fel nem kéri. Itt csak azokról van szó az újonnan bekerültek mellett, akik benne vannak úgy ebben a rendszerben, hogy néhány évvel ezelőtt - és ezek nem 1020 évek, hanem lényegesen rövidebbek , már a megállapítás pi llanatában is ideiglenesen állapították meg a
