Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhe... - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (MSZP):
3160 Az, hogy az eseti bizottság felállhat, azt gondolom, hogy mindenképpen megnyugtató. Hangsúlyoznám, hogy azon szakmai szervezetek, testületek, bizottságok mellett műk ödne az, amelyek egyébként egészen más típusú munkát tudnak elvégezni ebben a projektben, mint mondjuk, egy parlamenti eseti bizottság, aminek mégiscsak az ellenőrzés a fő feladata. Azt, hogy a meglévő kormányzati és minisztériumi épületekkel mi történik, bocsánat, nem mi vetettük fel, erről beszéltünk, nyáron ez a mondat állandóan elhangzott, hogy abból lesz finanszírozva. Most ez számomra teljesen új, hogy akkor most nem is biztos, hogy el kell adni őket, meg majd hasznosítás meg nem hasznosítás. Akkor mé giscsak felvetődik az a kérdés, hogy hónapokkal ezelőtt miért hangoztak el ezek a mondatok. Ha pedig akkor még nem volt kiérlelt kormányzati álláspont, akkor miért kellett a döntést azt megelőzően meghozni, kinyilvánítani, nyilvánosság elé tárni, amikor eg yébként még lehet, hogy nem minden tudás birtokában volt a kormány. Azt pedig, hogy esetleg van olyan minisztérium, amire már van érdeklődő, meg sem hallottam - ez, gondolom, csak freudi elszólás volt. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépe n. Felszólalásra jelentkezett, és megadom a szót Mécs Imrének, az MSZP képviselőjének. Kékesi Tibor egy pillanattal elkésett a kétpercesével... (Dr. Kékesi Tibor: Nem, nem, majd utána!) Át is adta, köszönöm szépen. MÉCS IMRE (MSZP) : Addig lesz majd újabb é szrevétel. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy nagyon érdekes projektről tárgyalunk, és az a kötelességünk, hogy ezt a témát nagyon alaposan körüljárjuk és megbeszéljük. Azért gondoljuk meg, hogy amikor a tisztelt Ház annak idején elhatározta ennek az épületének a létrehozását, amely, azt hiszem, tizenhét évig épült, akkor is nagyon alaposan körüljárták, és elég jól sikerült ez. De most nem is erről akarok beszélni, hanem arról, hogy kötelező gondossággal kell megvizsgálnunk ezt a témát. Való igaz az, hogy nagyon sok közintézményünk és minisztériumunk nagyon mostoha körülmények között van, szétszórtan, rossz helyen van. De ugyanakkor vannak olyan minisztériumaink, amelyeket nemrég hoztunk rendbe, ilyen például a Külügyminisztérium, amely ráadás ul reprezentációs célokat is szolgál, tele van hírközlőberendezésekkel, vagy hasonlóan a Honvédelmi Minisztérium is, amely speciális feladatának megfelelően fel van szerelve. Tehát azt is világosan kellene látni, hogy mely minisztériumok igényei azok, ami t ki kellene elégíteni. A másik dolog, amit CserPalkovics kollégám is mondott, hogy ma van egy olyan trend, amely az osztott intelligenciák felé fordul, amikor a hírközlési rendszerekkel összekötve, de fizikailag különböző helyeken működjenek irányító sze rvezetek. Vajon - csak felteszem a kérdést - mi indokolja, hogy például Budapesten legyen a mezőgazdasági minisztérium? Miért ne lehetne valamelyik vidéki városunkban? Volt ilyen tendencia korábban is. Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom, a mai napig a lkotmányos, nem is mulasztásban, hanem szembeszegülésben van az Alkotmánybíróság, hogy nem költözik le még a hirdetések idejére sem Esztergomba. Tehát ez is egy megfontolandó dolog. A másik az, hogy külföldön egyegy nevezetes épület jellemezte egyegy min isztérium helyét, mondjuk, a Ballhausplatz Ausztriában, Bécsben, és így tovább. Tehát ezek megfontolandók. Az államtitkár úr expozéjában hallhattunk, hogy nagyon sok külföldi példa van. Brazíliát említette, azt a mesterséges fővárost, amit Corbusier tervez ett, a világ egyik leghíresebb építész tervezője. Ez egy kihalt, holt város, mert nincs benne élet, nem szervesen jött létre. Azt viszont nagyon jó gondolatnak tartom, hogy ott van a Nyugati pályaudvar hatalmas területe a sok nem használt sínnel, és ott a mai modern építésztechnológiákkal a sínek fölé egy városrészt lehet
