Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): - ELNÖK (Mandur László):
3136 intézmények folyamatosan bocsátják el a dolgozókat, mert a béren tudnak spórolni. Tehát jelenleg az átalakítás kapcsán ez merül fe l. Vojnik képviselő asszony lényegében alátámasztotta, bár ellenkező céllal, amit mondtam. A munka törvénykönyvét idézte ide a készenléttel kapcsolatban, ami azt mondja, hogy legalább egyharmadában nincs munkaviszony. Az egészségügyi készenlét kapcsán én n em tudom garantálni azt, hogy legalább egyharmadában egy adott éjszakának nincs munkaviszony. Lehet, hogy ha azt mondja, hogy a féléves időszakon belül, akkor valóban tág határok között van, de egy adott ügyeleten belül nem tudom garantálni azt, hogy nem l esz legalább egyharmad. Tehát azért kell mindenféleképpen ezt a fogalommeghatározások közé beemelni, mert egy egészségügyi készenléti szolgálatról van szó. Az meg teljesen mindegy, hogy vállalkozóként vagy társas vállalkozóként, vagy szabad szellemi foglal kozásként. Ne haragudjon, a munkaerődirektíva arra is vonatkozik. A 93/104. és a 2003/88/EK irányelvet el kell olvasni, arra is vonatkoznak. Azok akkor ezek szerint nem munkavállalók az adott jogviszonyban? (Dr. Vojnik Má ria: Vagy igen, vagy nem.) De munkavállalók! Aki munkát végez, az munkavállaló is egyben, függetlenül attól, hogy vállalkozási formában, társas vállalkozás tagjaként. Hát akkor nagyon furcsa ez az európai uniós szabályozás. Szerintem őrájuk is ugyanúgy von atkozik a munkaügyi direktíva (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , tehát azért nem szabad bekorlátozni az ügyeleti szolgálattal kapcsolatban. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. V ojnik Mária kettő percben, az MSZP képviseletében. Parancsoljon! DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azért olvastam fel a munka törvénykönyvének a készenléti jellegű munkavégzésre vonatkozó szabályát, mert pontosan az ért született meg ez a törvény, mert a munka világában érvényes terminológia szerint az egészségügyi ügyeletben ez nem értelmezhető. Pont arról beszéltünk, hogy az egészségügyben a többletmunkavégzés ebben a helyhez kötött készenlétben azért szerveződik üg yeletként, mert az munkavégzésre irányul, vagyis annak a túlnyomó többsége valóságos, effektív munkavégzés. Puskás képviselő úrnak is azt tudom mondani, hogy a 2. § világosan leírja, hogy hogy van ez a munkaidőszervezés. Ezzel most nem tölteném az időt, c sak javaslom elolvasni. És igen, azt gondolom, képviselő úr, hogy ha a hat hónapos időkeretben egy egészségügyi alkalmazott, munkavállaló kitöltötte a maximális elrendelhető munkaidőt, akkor azt igenis ne lehessen alkalmazni tovább ebben a munkakörben, mer t vagy amellett tart ki, képviselő úr, hogy joga van az orvosnak és az egészségügyi dolgozónak is pihenni, a betegnek meg a pihent orvoshoz és egészségügyi dolgozóhoz, vagy akkor azt tessék mondani, hogy nem ért ezzel egyet, és ne annyi legyen az elrendelh ető többletmunka. Ebben az ügyben, képviselő úr, nem kérheti a fele királyságot, már megbocsásson. Ami pedig az egészségügyi vállalkozásban a vállalkozót és a vállalkozás alkalmazottját illeti, igen, képviselő úr, azt gondolom, hogy van különbség. Én szíve sen konzultálok munkajogászokkal is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az én ismereteim szerint az egészségügyi vállalkozás alkalmazottjára ez a szabály vonatkozik, a vállalkozóra azonban mint önálló tevékenység végzőjére ne m. Köszönöm szépen, és köszönöm, elnök úr, a türelmet. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Horváth Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon!
