Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3124 Megköszönöm az on képviselőtársaim türelmét, megértését, akik úgy viszonyultak a törvényjavaslathoz, hogy tudják, hogy tart az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a tárgyalássorozat. Nyilván, hogy ha tájékozódtak a tárgyalásokról, akkor tudják, de akkor el is mondom, hogy a legnagyobb távolság a munkavállalói és a munkáltatói oldal véleménye között van. A kormány, mint minden ilyen esetben, igyekszik kompromisszumos javaslatokat tenni. A benyújtott törvényjavaslat szövege is egy kompromisszumos szöveg abban a tekintetben, h ogy leegyszerűsítve fogalmazva, nem megy el az európai uniós irányelv faláig, nem megy el a falig, hanem igyekszik a munkavállalói szempontokat, a munkáltatói szempontokat valamilyen kompromisszumra hozni. Hogy példákat említsek, a magyar munka törvényköny vében jelenleg a referenciakeret két hónap, az irányelv szerint négy hónap. Megkíséreltünk a közepére állni, és azt mondani, hogy csak kollektív szerződéssel lehet ennél magasabb referenciakeret. Egy illusztráció arra, amiben teljesen nincs igaza Bernáth I ldikónak, hogy kollektívszerződésellenes lenne ez a szabályozás. Lesz még több illusztrációm, képviselő asszony. (21.10) Ilyen a heti munkaidő kérdése, ahol a munkaidőirányelv 78 órás falat állít végül is, ameddig nem engedtü k elmenni a szabályozást. A 60ig engedtük és az egészségügy esetében a 72ig, de a 78ig nem. Ez van a két benyújtott törvényjavaslatban. Ilyen az optout kérdése is. Az európai uniós irányelv lényegében egyéni optoutot tesz lehetővé. Az általunk asztalr a tett javaslat nem egyéni optout logikán dolgozik, hanem a ksz, a kollektív szerződéshez illeszti egyáltalán az optout lehetőségét az ominózus 5. §ban. Ha valaki nem olvasta volna el alaposan - úgy látom, Bernáth Ildikónak még nem volt ideje elmélyedni a törvény szövegében , akkor mondanám, hogy tessék megnézni azt az 5. §t, abból ki fog derülni, hogy csakis olyan környezetben használható a külön megállapodás a javaslat szerint, ahol kollektív szerződés van, egyébiránt meg nem. Nem kell tehát csúsztat ni a vitában, nincs erről szó. Ez megint egy illusztráció arra, hogy ez a törvényjavaslat kollektívszerződéspárti, nem pedig ellenes. Erről szól az ominózus 8. § ügye is, amikor is alkalmazkodva ahhoz a helyzethez, ami a magyar gazdaságban van, hogy hál' istennek spicctechnológia és spicctechnika van, és olyan szaktudások vannak jelen a magyar gazdaságban, amelyek nélkülözhetetlenek és helyettesíthetetlenek, ezért lehetővé tennénk - és egyébként ez nemcsak a gazdaságra igaz, mert adott esetben az egészség ügyre is igaz , hogy mindössze a munkavállalók 10 százaléka esetén, csak a kollektív szerződési határig, tehát a 200 óra helyett a 300 óráig, csak abban az esetben, azokban a munkakörökben, ahol speciális tudást igényel, csak akkor, ha a munkáltató beadta a munkaerőigényét, és azt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nem tudta kielégíteni, és csak egy esztendőre lehet ilyet kötni, ennyiszer leírt feltétel mellett lehetne ezt a bizonyos szabályt alkalmazni. Nyilván csak ott - és ha ez nem derül ki a szövegbő l, akkor ilyen típusú módosító indítványok befogadására készek vagyunk , ahol nincs kollektív szerződés, ahol kollektív szerződés van, ott a ksznek kell érvényesnek lenni. És ha ez nem derül ki a szövegből, hogy az egy év azt jelenti, hogy összesen csak egy év, és nem lehet egymás után tett egy évekre, akkor készek vagyunk olyan módosító indítványt befogadni, ami azt egyértelművé teszi, hogy adnánk egy évet arra, hogy ezt a speciális munkaerőigényét a vállalat képzéssel bármi módon teljesíthesse, de egy é vnél tovább ezt a speciális lehetőségét az adott munkakörre nem adnánk meg. Ha ezt nem egyértelmű, akkor készek vagyunk ilyen módosító indítvány befogadására. De ezek kifejezetten a kompromisszum érdekében megtett javaslataink voltak. Még nem ért össze a m unkáltatói és a munkavállalói oldal. Hozzáteszem, az eddigi összes tárgyaláson az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mindannyiszor a kormány azt mondta, hogy befogadólag vár közös munkáltatói, munkavállalói javaslatokat, és azt be fogja nyújtani az Országgy űlésnek. Ilyen közös javaslattal még sajnos nem találkoztunk.
