Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3066 mint hogy jelentősen kisebb a gyermekszám. Nem kell hosszan magyarázni, hogy a demográfiai elemzés ennél azért mindenképpen bonyol ultabb elemzést és erőfeszítést igényel. Valódi kihívás például az, hogy az utóbbi évekig csökkenő létszámú gyermek korosztályokban folyamatosan nő a halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Cinikus, hogy miközben a törvénymódos ítás szövege az egyenlő bánásmódra és egyenlő bánásmód követelményeire hivatkozik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jogos és közérdeket megtestesítő érdekeit és igényeit verbálisan szavatolja, mindeközben a forrásokat elvonja ez a törvénytervezet , illetve a forrásokat nem ez a törvénytervezet vonja el, hanem az előző évi költségvetési törvény. A törvénymódosításon végigvonuló adminisztratív és büntető fenyegetések ugyan szépen hizlalják az állítólag kicsi állam nyomasztó árnyékát, azonban a romló munkafeltételeken, a színvonalcsökkenésen ez a törvénytervezet semmit sem változtat. Azt gondolom, hogy ezen néhány bevezető mondat után rá is térhetek arra a szomorú valóságra, amit a törvénytervezet mutat, és számosszámos ponton találkozik a Magyar Demo krata Fórum rosszallásával ez a törvénytervezet. Úgy gondolom, rögtön az 1. §ban egyszerűen jogi és szerintem alkotmányos képtelenség az, hogy a szakoktatásban végzett fiatalt arra kötelezi, hogy a pályájáról, foglalkoztatásáról három évig adatokat szolgá ltasson. Jó dolog a pályakövetési rendszer, azonban azt gondolom, itt megint az intézmények fognak rosszul járni, megint az intézményeket fogják szankcionálni, hogyha abban az intézményben végzett egykori hallgatójától nem tudja beszerezni a különböző adat okat. Sok országban az oktatási intézmények sok pénzt fordítanak rá, és folyamatos kapcsolattartással, a munkaügyi központok bevonásával próbálják ezeket az adatokat beszerezni. Azt gondolom, hogy itt is a kényszer alkalmazása helyett a munkáltatót, az int ézményeket, vagy, mondjuk, a munkaügyi központot kellene hatékonyabb adatszolgáltatásra kötelezni. A 2. § a munkaerőgazdálkodást említi. Azt gondoljuk, hogy ez a pedagógusok létbiztonságát veszélyezteti. A közalkalmazotti törvénnyel összehasonlí tva megint ellentmondásokat találunk, a közalkalmazottak számára a foglalkoztatási biztonságot nem erősíti. Hogy a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni, vagy hivatkozási alapként fel lehet használni az intézményi minőségirányítási progr am végrehajtásának eredményeit, azt jelenti, hogy a jövőben nem a tanári vagy nem csak a tanári alkalmatlanság lesz az egyetlen törvényes oka a felmondásnak; ellenkezőleg, a zseniális tanár is elbocsátható a jelentős részben adminisztratív feladatokat felö lelő, elképesztő bonyolultságú teszteket magában foglaló minőségbiztosításban elért eredmények vagy eredménytelenségek mérlegelése alapján. Jól hangzik az is, hogy a pedagógus csak akkor bocsátható el - és itt idéznék a törvényből , „ha a munkaerőgazdálk odás rendszerébe bevont valamennyi intézmény tekintetében lehetetlenné válik a továbbfoglalkoztatás”. Felsorolja a törvény a gyermekvédelemtől, a szociális gondozástól a közkönyvtárakig a különböző önkormányzati intézményeket. Az önkormányzatok azonban a s zűkös források, a csökkenő normatívák szorításában fokozottan lesznek érdekeltek abban, hogy az oktatási intézményekben minél gazdaságosabban használják a munkaerőt, azaz minél magasabban tartsák az osztálylétszámot. A kigazdálkodott pedagógust dolgoztatha tja az önkormányzat, a fenntartó más intézményben, aki ha nem vállalja a feladatot, amelyre nyilván nem mindig van képesítése, a munkaviszony megszakadásában e törvényjavaslat értelmében természetesen akkor az érintett pedagógus a hibás. Azt gondolom, ez a munka törvénykönyvével sem harmonizál, és semmiképpen sem a minőségbiztosítás elveit mutatja. Az persze jó dolog, hogy más önkormányzati intézményben is lehet foglalkoztatni pedagógusokat vagy pedagógus végzettségű személyeket. De ugye erre az élet rácáfo l, mert ezeket az intézményeket, önkormányzati fenntartású intézményeket is folyamatosan érik a megszorítások. Rátérve a következő fontos kérdésre, amit már többen feszegettek a vita során, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket kötelező felvenn i az óvodába; én ezt tartom gyakorlatilag pozitív lépésnek vagy talán az egyetlen pozitív lépésnek ebben a törvényjavaslatban, illetve azt is, hogy 2010től minden gyermeket, aki ezt igényli, fel kell venni az óvodába. Persze, itt
