Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DÉR ZSUZSANNA, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BORSOS JÓZSEF, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3050 Köszönöm szépen, Babák Mihály képviselő úr. Az ifjúsági bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Dér Zsuzsanna képviselő asszonynak, aki a többségi véleményt fogja elmondani. Öné a szó, képviselő asszony. DÉR ZSUZSANNA , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/2931. számú tö rvényjavaslatról az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság a 2007. május 21ei ülésén alakította ki többségi véleményét. Üdvözölte a kormánypárti többség, hogy a törvényjavaslat az azonos esélyek biztosítása érdekében konkrét, a halmozottan hátrányos helyzetben levő gyerekek számára felzárkózást segítő javaslatokat tartalmaz. Az egyenlő bánásmód követelményei teljesítését a mi megítélésünk szerint a települési önkormányzatokhoz nagyon helyesen címzi. A gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a gyermekvédelmi ellátás, a pályaválasztási tanácsadás, a szociális ellátás összehangolt működését olyan szervezeti formák kialakításával kívánja megoldani, amely szervezetek egyúttal segítik, segíthetik a „Legyen jobb a gyermekeknek!” nemzeti stratégia e lveinek megvalósítását is. Fontosnak tartotta hangsúlyozni a kormánypárti többség, hogy a feladatmegvalósításhoz a törvényjavaslat egyúttal forrásokat is rendel. A törvényjavaslat többletforráshoz juttatja a települési önkormányzatokat fejlesztési pályázat okon és egyéb pénzeszközökön keresztül. Mindezek összegzéseként az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság 15 igen, 13 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett a törvényjavaslatot általános vitára bocsátásra alkalmasnak tartotta. Köszönöm a figyelmet. (Tap s a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Dér Zsuzsanna képviselő asszony. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Borsos József képviselő úrnak. BORSOS JÓZSEF , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbsé gi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért felhívnám a tárca képviselőinek a figyelmét, hogy éppen hogy csak átment a bizottságon a javaslat, hiszen volt olyan szocialista képviselő, aki nem igennel szavazott, hanem tartózk odott ennél a kérdésnél, és itt egy szavazattal sikerült alkalmasnak találni többségileg. Hogy miért tartjuk kisebbségi véleményként általános vitára - (Jelzésre:) hát igen, ilyen a demokrácia, egy szavazattal több az már több - alkalmatlannak ezt a jogsza bályt, az egyrészt az, ami ellenkezik a többségi véleménnyel, amelyik arról szólt, hogy már itt megvalósítja a nemzeti stratégia, a „Legyen jobb a gyermekeknek!” című nemzeti stratégia elveit. Itt a probléma az, hogy mivel ez a nemzeti stratégia 2007től k ezdődik a címe szerint, most már a gyakorlatban kellene elkezdeni a megvalósítást, nem pedig az elveket kellene megvalósítani, és mi úgy látjuk, hogy sajnos nem passzol bele ebbe a stratégiába ez a módosítási javaslat. De hogy néhány konkrétumot is mondjak , és csak szűken, tényleg a bizottság hatásköréhez tartozóan foglalkozzunk a kérdéssel: az első, ami miatt azt mondjuk, hogy nem alkalmas általános vitára, az a munkaerőgazdálkodás című rész. Egy önmagát progresszívnek mondó kormányzat nem túl trendi kife jezést használ, és emögött egy nem túl korszerű gondolkodásmódot is hoz a rendszerbe. Manapság már nem munkaerőgazdálkodásról beszélünk, hanem humán erőforrásról, vagy magyarul: emberi erőforrással való gazdálkodásról. Mi a kettő között a különbség? A mun kaerőgazdálkodást anno és önök most is úgy tekintik, hogy a munkaerő egy költséghatékony eszköz az összes többi mellett. Ha valaki emberi erőforrással gazdálkodik, az egy alkotó, innovatív partnert lát abban az emberben, akiről éppen a döntéseket hozza. A mikor önök ezt a munkaerőgazdálkodási rendszert valósítják meg, ezzel gyakorlatilag pedagóguslétszámot építenek le, akkor, amikor arra lenne szükség, hogy minél kisebb csoportokban,
