Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3014 éppen az a lényege, ha lehet, akkor rejtve keljünk át a határon, és majd valami kívánatos helyen próbáljunk meggyökeresedni. El kell mondanom azt is, hogy nem Burundiról szól, kevés afrikai menekült kopogtat a mi határun kon, én így konkrétan még egyet se láttam. Ugyan tartózkodnak az országunkban afrikai születésű állampolgárok, de ezek jobbára hivatalos úton érkeznek, és bizony nagy többségük talán diplomával a zsebében próbál boldogulni, a mi, nyilván az ő szempontjukbó l kedvesebb országunkban. Azt is el kell mondanom, hogy ez a szabályozás elég szigorú, hiszen le kell szögezzük, hogy aki menekültként vagy menekülőként nálunk kopogtat az ajtón, annak személyesen kell ügyintézni, meg kell jelenjen, el kell mondja, hogy ő mit szeretne, és természetesen a mi hivatalaink dolga, hogy olyan nyelven, amelyet az érintett beszél vagy anyanyelve, tehát ért, próbáljunk meg vele tárgyalni. Ez a személyes ügyintézés jó néhány dolgot, jó néhány kétséget megoldhat, mint ahogy az is a tö rvény része, hogy többek között az orvosi vizsgálatot indokolt esetben tűrnie kell a hozzánk kéréssel folyamodónak, és természetesen azt is tűrnie kell, hogy a gépkocsiját és a holmiját a magyar hatóságok átnézzék. Tehát nem arról van szó, hogy ez a törvén y akár csak egy pici rést is engedne azoknak, akik ilyenolyan trükkökkel folyamodnának a mi országunkba bebocsátásért. A módosításnak éppen az a célja, hogy mivel mi magunk is uniós ország vagyunk, az Unió tagállamainak menekültügyi, eljárási é s befogadási gyakorlatával összhangba kerüljön a magyar szabályozás. Vagyis az uniós szabályozások mindenkori célja az, hogy akármelyik uniós ország határára érkezik valaki, ne találjon rajta gyenge pontot, hanem ha lehet, akkor azonos feltételekkel lehess en menekülni az Unió országaiba. A törvénymódosítás konkrét oka, mint amit itt el is mondtak az előttem szólók, hogy a genfi egyezmény szerinti menekültstátus és a befogadotti jogállás közötti vitás esetekre gyakorlati megoldást alkalmazzunk. Ezen indok al apján került végül is megfogalmazásra az oltalmazotti jogviszony. Az oltalmazotti jogviszony alkalmazása megfelel a tagállamokkal szemben megfogalmazott irányelveknek, tehát minden tekintetben hasonló lesz a magyar szabályozás is, mint az Unió általános gy akorlata. Eddig ismeretlen jogintézményeket hoz létre a törvény, és a gyakorlat terén rendezett és logikus eljárásokat honosít meg Magyarországon. Nemcsak logikusabb az eljárás, hanem gyorsabb is, hatékonyabb is. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, hisze n ez az egész menekültügy az adófizetők pénzéből kerül finanszírozásra vagy az Európai Unióból. Tehát minden magyar adófizetőnek az fontos, hogy egy ilyen, különben az ország szempontjából fontos és kívánatos törvény, ha lehet, akkor minél egyszerűbb, miné l gyorsabb és minél olcsóbb legyen. További hangsúlya a törvénynek, hogy az elismerést kérő személyek jogait hagyja érvényesülni, különösen kiemelve a különleges bánásmódot igénylő személyek szükségleteit. Ez egy olyan humánus érzékenység, amelyre büszke v agyok, hogy nemcsak az Unióban általában, hanem immáron Magyarországon is élvezhetővé válik azoknak, akik különben szorult helyzetükből náluk kopogtatnak menedékért. (12.20) Az új szabályozás védelemben részesíti azt a személyt is, aki nem felel meg a mene kültkénti elismerés feltételeinek. Ők lesznek azok, akik oltalmazottak lehetnek, oltalmazottak pedig viszonylag nagy számban előfordulnak, ez már a gyakorlatból és a tapasztalatból ismert. Ezért a törvény fontos része, hogy egy eddig a gyakorlatban megisme rt, jelenleg joghézagos területre is szabályozást biztosít. A különleges bánásmódot igénylő személyek közé tartoznak a kísérő nélküli kiskorú személyek - a gyerekek , a fogyatékkal élők, a várandós hölgyek, valamint a kínzást, nemi erőszakot elszenvedett személyek, esetükben maga a sors is rendkívül kegyetlen volt, indokolt hát a magyar hatóságoknak törvényben is szabályozni a különös odafigyelés feltételeit.
