Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3005 DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A népek, nemzetek együttélésének történetében k ezdettől fogva jelen van az az intézmény, amely kifejezi a politikai vagy társadalmi konfliktusok elől menekülni kényszerülő személyekkel szemben a szolidaritást. E szolidaritás lényege, hogy a menekülők számára biztosítsa egy új élet felépítésének lehetős égét. Az antik görög világban kialakult, majd a keresztény középkor folyamán továbbfejlődött azilum fogalomból létrejött a nemzetközi jog modern menedékjogintézménye. A menekültek helyzetére vonatkozó, 1951ben elfogadott genfi konvenció mérföldkövet jele ntett a menedékjog modernkori történetében, egységbe foglalva a menekültvédelem rendszerének alapelveit, és máig a rendszer sarokkövének tekinthető. A menedékjog intézményének jelentősége a magyar történelem során is számos esetben megmutatkozott, mint pél dául 1956ban, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete 200 ezer, a forradalom leverését követően elmenekült magyar számára nyújtott védelmet. Magyarország a menekültvédelem iránti elkötelezettségét bizonyítandó, 1989ben csatlakozott a genfi egyezményhez. H azánk az egyezmény részeseként a legsebezhetőbb és leghátrányosabb helyzetű embercsoportok jogainak biztosítására és védelmezésére vállal kötelezettséget. A menedékjog alkotmányban biztosított alapvető jog, amelyet a Magyar Köztársaság törvényben meghatáro zott feltételek szerint azoknak a nem magyar állampolgároknak nyújt, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási vagy politikai meggyőződ ésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott, és akik számára a védelmet sem származási országuk, sem más ország nem biztosítja. Az alkotmány 65. §ában foglaltak végrehajtása érdekében elsőként a hatályos menedékjogról szóló törvény szabályozta átfogóan a menedékjog tárgykörét. A törvény megalkotásának célja az volt, hogy keretet adjon az alkotmányban és a nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeknek, és érvényesítse az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét az olyan kü lföldi személyek vonatkozásában is, akik számára a védelmet hazájuk vagy más ország nem tudja garantálni. A jogalkotó a szabályozás kialakítása során figyelembe vette az ország adottságait, a humanitárius hagyományokat, a nemzetközi gyakorlatot, a magyar m enekültügy működésének addigi tapasztalatait, továbbá eleget tett az Európai Unió szabályozásához és a tagállamok jogszabályaihoz való közelítés követelményeinek. Az elmúlt tíz év során a hatályos törvény több módosításon esett át. A jogalkotó egyrészt idő ről időre kísérletet tett a szabályozás továbbfejlesztésére a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, másrészt hazánk európai uniós csatlakozására tekintettel az európai közösségi joggal való összhang megteremtése is szükségessé tette a törvény módosítását. A z európai menekültügyi politika a hágai program elfogadása óta látványos fejlődésnek indult, amelynek következtében jelentősen megnőtt a harmonizálandó joganyag mennyisége. Az Európai Unió menekültügyi jogalkotásában egyben minőségi változás is bekövetkeze tt. A szabályozás a menedékjog teljes spektrumára kiterjedt, továbbá egyre hangsúlyosabbá váltak az anyagi jogi rendelkezések. Ennek ékes példája a kiegészítő védelem jogállásának létrehozása. A hatályos menedékjogról szóló törvény kis részben ugyan eleget tesz a közösségi irányelvek átültetésére vonatkozó kötelezettségünknek, a jogalkotás azonban számos területen késedelmet szenved. A befogadási feltételekről szóló, az ideiglenes védelemről szóló és az egyes státusokról rendelkező kvalifikációs irányelvnek megfelelő belső jogi szabályozás megalkotása elengedhetetlen annak megelőzése érdekében, hogy az Európai Bizottság által megindított kötelességszegési eljárás eredményeképpen az Európai Bíróság súlyos pénzbírsággal sújtsa hazánkat.
