Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 21 (73. szám) - A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP):
2951 Kétségkívül kétszer ad, aki gyorsan ad, de ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen 11 órakor elénk terjesztett törvényjavaslatot… - nem fo lytatom. Képtelenség érdemi parlamenti képviselői munkát végezni ilyen módon. De ha az ellenzéki képviselő elé odateszik a kérdést: hogyha ezt nem szavazod meg, akkor a fagykárosultak nem kapnak támogatást, mit tehet az ellenzéki képviselő? Legalábbis tárg yalásra alkalmasnak kell minősítenie ezt a törvényjavaslatot. (Közbeszólások.) Azonban úgy tűnik, törvény lesz, de pénz nem. Pedig egy törvény akkor él, akkor tud működni, ha a feltételek biztosítottak számára. Kétségkívül nagyon idején való lenne, hogy az a bizonyos 25 milliárd forint, amelyet a top upból spórolt meg a kormány, most itt bevetésre kerüljön. De, kedves képviselőtársaim, nem az első eset, amikor ebben a parlamentben azt kellett mondanom, hogy a szocialista kormány megrövidíti a gazdálkodókat. 2004ben 100 milliárd forintot vontak el a gazdáktól, és ezt nem én mondtam, hanem az akkori MOSZ vezetősége - Nagy Tamásék szövetsége , amely nem vádolható azzal, hogy a Szocialista Pártnak ellensége lett volna bármikor is. A kormány akkor arra hivatkoz ott, hogy az EUtámogatásokat is bele kell számítani a támogatásokba, és ezért lesz 100 milliárddal kevesebb a törvényben előírt összeg. Most olyan érveléseket hallunk, hogy árfolyamcsökkenés, árfolyamváltozás volt, és egyéb okok miatt. Tehát azt gondolom, az első feltétel - ahogyan mások is mondták - a kassza feltöltése. A kereszténydemokrácia értékei közé tartozik az elesettekkel való szolidaritás, és a Kereszténydemokrata Néppárt támogat minden olyan kormányzati elképzelést, amely megfelel ennek az elvnek. De farizeusi magatartást nem tudunk támogatni. Tisztelt Ház! Amikor ez a tárgyalásra kapott anyag a kezembe került, arra is gondoltam, miért van az, hogy a szocialistaliberális kormányok alatt - az elmúlt 17 év tapasztalata ez, é s tessék velem vitatkozni, nem vagyok tévedhetetlen - általában hátrányosabb helyzetbe kerül a falusi népesség. Milyen okokat tudunk itt felsorakoztatni? Még akkor is, amikor önök között egyes politikusok próbáltak ennek ellenállni, mi lett a vége az ellen állásuknak? Vagy felálltak az államtitkári székből, vagy éppen lemondtak a miniszterségről, de valahogy nem tudták az önök egész politikáját úgy befolyásolni, hogy az falubarát és vidékbarát legyen valójában és igaz módon. Egyik választ talán az ideológiai kötöttségben találom meg. (Folyamatos zaj, közbeszólások.) A mai vezetés a marxizmus emlőin nevelkedett, tudom, mert én is azt tanultam: „Világ proletárjai egyesüljetek!” Talán ma is ez az eszme önöknél, hogy a várost, a proletariátust, a munkásokat kell jobban támogatni, mint a parasztságot? (Dr. Hiller István nevet.) Hol van már a szervezett munkásság, kedves Hiller miniszter úr? Lehet ezen mosolyogni, hiszen ön ideológus, jobban, mint én. De ne felejtsük el, hogy a vidék már megmutatta, hogy tud szervez etten fellépni! Tehát talán jó lesz odafigyelni a vidékre, és ha úgy lenne, hogy mégis valami tudat alatti ideológia munkál önökben, akkor tessék ezt átprogramozni! A másik: lehet ez politikai megfontolás is - hát ezek nem ránk szavaztak. Az nagyon hibás s zemlélet, ha önök így gondolkodnak, mert ezzel a szemlélettel még jobban elvadítják a vidéket önök mellől, és még jobban ráébresztik, hogy ez a kormány és ez a koalíció nem folytat vidékbarát politikát. Egyébként azt is megértem, hogyha önöknek nincs szüks ége arra az értékrendre, amit a 40 év alatt - az átkosban - leginkább a vidék tudott átmenteni. Aztán van egy olyan kérdés is, hogy személyfüggő az ilyen döntés, miniszterelnöki személyfüggő. Ízléstelennek tartanám, ha Antall Józsefet összehasonlítanám a j elenlegi miniszterelnökkel - JeruzsálemMakó, fényévnyi távolság , de engedjék meg, hogy egy példát hozzak fel. Annak idején, amikor volt '93ban a jégverés Szeged környékén, csak annyit kellett tenni, hogy be kellett menni a miniszterelnök úrhoz, és elmo ndani a kár nagyságát, és az előirányzott 100 millió forint helyett 400 millió forint lett a kárenyhítés. Ez akkor nagy pénz volt. Tessék megkérdezni a makói gazdákat, ma is emlegetik ezt. Én elmentem egy szocialista miniszterelnökhöz is - Medgyessy úrhoz , de ő sem értette, ahogyan a mai miniszterelnök sem érti a vidék gondjait. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret elteltét.) Még egy mondat, elnök úr, és befejezem.
