Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2815 hogy bizony az első döntés és a jogerős döntés között több mint 500 nap tel het el, ami bizonyos tekintetben tarthatatlan, hiszen a bizonyítékok nyilván addigra használhatatlanná válnak, de hála istennek, ez nem következett be. A 207 versenyfelügyeleti eljárásból 178 zárult határozattal. 85 döntést a fogyasztói döntések tisztesség telen befolyásolásával kapcsolatban hoztak, és 93 antitrösztügy volt; 41 indult kérelemre, 137 hivatalból. A Versenytanács 65 esetben, 11,7 milliárd forint értékben szabott ki bírságot. 19 ügydöntő határozatban versenykorlátozással kapcsolatban 8,6 milliár d forint bírságot szabtak ki. A legnagyobb bírság a biztosítási piacot érintette, a kötelező és a casco biztosításokhoz köthető javítási rezsióradíjakat érintve. Itt egy megjegyzést engedjen meg, elnök úr. Ez nem a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét, h anem a kormányzati munka összhangjának hiányát fogja érinteni. E döntés eredményeképpen a biztosítók most nem a szakszervizekkel, tehát a kereskedők által működtetett szervizekkel, amelyek viszonylag ellenőrizettek, kötnek szerződést - az ellenőrzés alatt azt értem, hogy ők a közterheket befizetik , hanem olyan egyéb autójavító cégekkel, ahol ez a fajta hajlandóság lényegesen alacsonyabb. Ha van együttműködés különféle szervek között, akkor érdemes lenne az APEH figyelmét felhívni, hogy fokozottan figyelje n oda ezekre a szerződésekre, hiszen ha nem figyel oda, és az eddigi gyakorlat folytatódik, akkor jelentős adóbevételkiesést fog elszenvedni a költségvetés, ami ebben a helyzetben sehogy sem használ, és nyilván itt is lépni kell. Erőfölénnyel való visszaé lés gyanúja miatt 33 határozat született. 22 esetben az erőfölény megállapítást nyert, ezek közül 11ben a visszaélő magatartás is beigazolódott. A Versenyhivatal aktív versenypártolási tevékenységet fejtett ki mind a jogszabálytervezetek véleményezése sor án, mind saját kezdeményezésre. A beszámolóban szerepel egy olyan megállapítás, hogy az utóbbi esztendőkben a közfogyasztási, illetve a mindennapi fogyasztási cikkek piaca kezd átalakulni a szerkezetét tekintve, és a nagy bevásárlóközpontok térnyerése egyr e erősebb. Erőteljesen oda kellene figyelni, hogy a magyar gyártók és a magyar kiskereskedők részvétele ezen láncolatok munkájában mennyire biztosított. Itt az erőfölénnyel való visszaélés a mindennapokban tetten érhető, hiszen olyan, előzetesen kifizetend ő díjakat állapítanak meg ezek a hálózatok és láncolatok, amelyek teljesítésére általában ezek a kisebb szereplők alkalmatlanok. Olyan fizetési határidők mellett - akár 150 napos fizetési határidők mellett - kötnek szerződést, ami egyszerűen lehetetlenné t eszi egy kisebb kapacitású gyártó vagy termelő folyamatos, üzemszerű működését. Ez nem fogyasztóvédelem, hiszen elég gyakran keveredik a kettő, pont a kereskedelem vonatkozásában. Ez kifejezetten a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységébe tartozó ügy lenne. A villamosenergiaiparban a szabadpiac aránya 33 százalékról 40 százalékra nőtt a fogyasztásban. A Versenyhivatal vizsgálata rámutatott egy problémára: a közüzemi nagykereskedő - MVM - és az erőművek közötti 815 éves kifutású, hosszú távú megállapodások akadályozzák a továbbfejlődést. Ezzel az állítással kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórumnak csak annyi észrevétele van, hogy ezek a hosszú távú szerződések ez idáig kifejezetten hátrányosak voltak a fogyasztók és a szerződést megkötők számára. Viszont az eddigi események azt mutatják, hogy a liberalizáció elég jelentős áremelkedést okozott ezen a piacon. Most jutottunk el arra a pontra, ahol lehet, hogy átfordul a dolog, és a hosszú távú szerződések szerintünk - a mi szakértőink és számításaink szerint - k örülbelül 2013ig jobbak lesznek az állam és a felhasználók szempontjából - mert költségalapúak , mint az egyéb megkötött szerződések. Tehát érdemes ezt a dolgot ilyen szempontból is szemrevételezni. 2005ben vált a Mavir az MVMcsoport tagjává. A Verseny hivatal akkor is ellenezte. Időközben az MVM különféle módszerekkel megpróbálta elérni azt, hogy a rendszerirányító ne semlegesen, hanem az MVMcsoport érdekeinek megfelelően tevékenykedjen, ami természetesen a Gazdasági Versenyhivatal nemtetszését vívta k i és érte el.
