Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a... - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
2797 A kartellek felderítése kapcsán mindenképpen megemlítendőnek tartom, hogy ezek a titkos és tiltott megállapodások a lehető legnagyobb mértékben ve rsenykorlátozóak, hiszen piacfelosztásra, ármeghatározásra irányulnak. Mindez alátámasztható azzal a sokszor idézett mondattal, amit egy nemzetközi kartell vezetőjének tulajdonítunk, mégpedig, hogy „barátaink a versenytársaink, ellenségeink a vevők.” A nem zetközi szakirodalom adottságként állítja, hogy ezek a megállapodások árfelhajtó hatással bírnak. Az általam már említett, év elején megrendezett nemzetközi kartellkonferencián a miniszterelnök úr beszédében erre is kitért: „2000 óta egyre nagyobb súlyú és helyenként egyre nagyobb területet átfogó kartellmegállapodásokra bukkant a Versenyhivatal. Mi ezeknek a tapasztalata? Hát nagyjából az, hogy a kartellezés során alkalmazott árak nagyjából 104045 százalékkal haladják vagy haladhatják meg azt, ami ár egy ébként a kartell nélkül kialakult volna. Ezeket a pénzeket a kartellező vállalatok a mi zsebünkből veszik ki, valamennyi polgárnak a zsebéből veszik ki, valamennyi adófizető polgár zsebéből veszik ki. Ha az elmúlt időszak adataiból indulunk ki, és mondjuk, a korábban említett 1040 százalékos határértékek között egy közepes feltételezéssel élünk, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyjából 100 milliárd forintot veszíthettünk az elmúlt időszakban azért, mert gazdasági szereplők, piaci szereplők nem a normákat tarto tták be, hanem megszegték ezeket a normákat.” A versenykorlátozó megállapodások alapvetőn két csoportra oszlanak: horizontális vagy vertikális megállapodásokra. A legsúlyosabb jogsértések a horizontális megállapodás közé tartoznak, az angol kifejezést hasz nálva az úgynevezett hardcore kartellek. Mi kőkemény kartelleknek szoktuk őket nevezni. A tavalyi, illetve az azt megelőző évben a GVH több olyan esetben folytatott eljárást, melyben ilyen típusú jogsértések valósultak meg. Az ilyen jellegű kartellmegálla podásokat a közösségi és a magyar versenyjog is a legsúlyosabb jogsértésnek tartja. Az utóbbi években számos, az építőipari beruházások területén megvalósított kartellt számolt fel a hivatal, melynek következtében a beruházások árszintje jelentősen csökken t. A tavalyi évben hozott, közbeszerzéses tendereken folytatott összejátszások már nem az építőipart terhelték, hanem az informatikai beszerzésekkel voltak kapcsolatban. Öt magyarországi todományegyetem 2004ben közbeszerzési eljárásokat írt ki integrált g azdálkodási információs rendszerek, illetve kórházi informatikai rendszerek beszerzésére, összesen mintegy 14 milliárd forint értékben. Az SAP, az IBM és az ISH vállalkozások e beszerzésekkel összefüggésben úgynevezett teaming megállapodást kötöttek, illet ve több alkalommal egyeztettek, melyek során az egyes pályázatokon a nyerési esélyt növelő, párhuzamos indulásban állapodtak meg. A megbeszélések során a cégek előzetesen megállapodtak a tenderek felosztásáról, a konzorciumi indulásról, a fő- és alvállalko zói szerepekről, valamint látszólagos versenyzői ajánlatok beadásáról. Mindezeket a magatartásokat egymástól el nem választhatónak ítélte és egymásra tekintettel vizsgálta az eljárás. Az eljárás alá vont vállalkozások ellenérveinek központi eleme volt, hog y együttműködésüket a projektekhez kapcsolódó közös kutatásfejlesztés tette szükségessé. Ezt azonban az eljárás során a hivatal nem találta megalapozottnak, hisz nem volt szükségszerű az együttműködés, mert annak hiányában is meg tudtak volna jelenni egye nként is a vállalkozások a piacon. Ezt támasztotta alá az is, hogy a teaming tagjai, pozícióik megtartása érdekében, a versenyeztetésből fakadó kockázat mérséklése érdekében tárgyalásokba bocsátkoztak a konkurenciával. Az egyetemi informatikai kartell ügyé ben folytatott, előzetes értesítés nélküli helyszíni szemle során jutottak birtokunkba azok a bizonyítékok, melyek alapján a Paksi Atomerőmű Zrt. informatikai beszerzéseihez kapcsolódó ajánlattevői összejátszásra derült fény. A 2006. év legnagyobb összegű bírságkiszabásával zárult versenyfelügyeleti eljárás is egy kartellügy volt, azonban nem közbeszerzéses tenderen való összejátszás keretében valósult meg,
