Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 16 (72. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a Gazdasági Versenyhivatal 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Gazdasági Versenyhivatal 2006. évi tevékenységéről és a... - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
2795 döntéselőkészítés folyamatában. A jogszabályokhoz fűzött észrevételeinkben a verseny megjelenésének üdvözlése mellett több alkalommal hangot adtunk annak is, hogy alátámasztott hatáselemzésekre van szükség, valamint hogy egyes kérdésekben a fokozatosság elve mentén kell a szabályokat kialakítani. Mindenképpen kiemelendő a vény nélküli gyógyszerek patikán kívüli értékesítésének pozitív fogyaszt ói fogadtatása is. Az ÁNTSZ eddig 86 helyen engedélyezett patikán kívüli árusítást, és 20szal bővült a gyógyszertárak száma. A támogatott gyógyszerek esetében pedig 1400 készítmény fogyasztói ára csökkent. Áttérve a versenyfelügyeleti eljárások részleteir e, néhány eklatáns, gyakorlati példával kívánom közelebb hozni és érthetőbbé tenni az ezen a területen folytatott munkánkat és a mögötte meghúzódó szakmai megfontolásainkat. Itt jegyzem meg, hogy az antitröszt, illetve a fogyasztóvédelmi munkánk alapelveit tartalmazó dokumentumokat a közelmúltban honlapunkon is nyilvánosságra hoztuk. A hivatal hatáskörébe tartozó ügycsoportok szerint haladva ismertetek néhány gyakorlati példát. Tehát a konkrét eljárásainkra rátérve, először a fogyasztói döntések tisztességt elen befolyásolása körében végzett munkánkat tárom önök elé. A hivatal feladata ezen ügytípusban annak biztosítása, hogy a fogyasztók hozzájuthassanak azokhoz az információkhoz, melyek szükségesek a körültekintő vásárlási döntés meghozatalához. Más szóval a GVH a fogyasztó tájékoztatáshoz való jogát védi. A Versenyhivatal tehát akkor avatkozik be, ha a fogyasztót bármilyen módon tisztességtelenül befolyásolták. Ily módon nemcsak a fogyasztói érdekek jutnak érvényre, hanem a piaci verseny is tisztán működik. A vállalkozások jogsértő magatartásainak következetes szankcionálása azért bír kiemelkedő jelentőséggel, mert például egy megtévesztő reklám által a cég tisztességtelenül juthat versenyelőnyhöz. Az egyik konkrét ügyünk kapcsán ki is mondtuk, hogy a fogyas ztót tisztességtelenül befolyásoló reklámtevékenység a piaci működés zavaraihoz vezet, és valós érdemeihez képest aránytalan előnyhöz juttathatja az azt folytató vállalkozást. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása ügyeknél az ügyek száma maga s, és a kivetett bírságok nagyságrendje is megváltozott, növekedett az utóbbi években. A hivatal ezen jogsértések feltárására szakosodott szervezeti egysége tudatosabb vizsgálati, valamint bírságolási politikát alkalmazva deríti fel ezeket az ügyeket. Szám os esetben saját észlelés alapján, saját kezdeményezésre indítjuk fogyasztós ügyeinket, sőt piactisztító munkánkat is megkezdtük az utóbbi években. A tavalyi évben a piactisztító munka keretében a pénzügyi szolgáltatások területét vette górcső alá a hivata l, ugyanis számos bank alkalmaz félrevezető, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatási gyakorlatot. Az OTP Bankkal szemben született meg a tavalyi évben a marasztaló határozat a bank hitelkártyatermékét népszerűsítő tájékoztatási gyakorlat miatt. Hozzáteszem, hogy ennek folytatásaként számos bankkal szemben már kezdeményeztünk eljárást a hasonlóan hiányos tájékoztatási gyakorlat miatt. Az „akár 45 napig kamatmentesen használhatja” tájékoztatás alapján a fogyasztó úgy értelmezheti, hogy a kártyát é s a hozzá járó hitelkereti összeget automatikusan 45 napig kamat nélkül használhatja, és csak a határidő letelte után kell kamatot fizetnie. A pénzügyi szolgáltatások összetett jellegét is tekintetbe véve, az ügyben kimondtuk, hogy a feltételek teljes tisz tázása szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó megfelelő döntési helyzetbe kerüljön. A konkrét ügyben az eljárás során derült fény arra, hogy a kamatmentesség egyik feltétele, hogy a hitelkeretet áruvásárlásra kell felhasználni, aminek megítélésünk szerint magáb ól a reklámból is ki kellene derülnie. Ráadásul ezen termékek esetében a további információhoz jutás esetenként igen nehézkes, valamint maga a tájékoztatás sem közérthető. A határozatban arra is utaltunk, hogy a hitelezés oly mértékben érinti az egyén élet ének alakulását, hogy a tájékoztatással szemben magasabb követelményeket kell állítani. Ugyanezen ügytípuson belül egy másik jelenségcsoport az egészségmarketing. Az a jelenség még mindig létezik, hogy egyre több olyan fogyasztómegtévesztéses ü gyben nyer megalapozást a
