Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2772 mindenképpen érdemes megemlíteni. Jelezték a kollégák, hogy több mindenkinek lesznek módosító javaslatai, mi ezekre egyébként nyitottak vag yunk, bizonyosan lehet még találni néhány apróbb, esetleg jelentősebb problémát is. Ha ezek javára válnak majd a törvényjavaslatnak, akkor mi magunk is szívesen beállunk a javaslatok mögé, és támogatni fogjuk. Összességében a törvényjavaslatot jónak, színv onalasnak, szükségesnek, a közösségi joggal összeegyeztethetőnek tartjuk, és néhány módosítással együtt szívesen meg fogjuk majd szavazni. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Tállai András képviselő úrnak, a Fideszfr akcióból, őt majd Pettkó András követi, az MDFből; és aztán további jelentkezők nevét is látom a monitoron. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én egy kritikával kezdem, meglepő módon utána ne m sok kritikát fogok elmondani a törvényjavaslatról. Azzal kezdeném talán, hogy véleményem szerint ezzel a törvényjavaslattal nem kellett volna eddig várni, hiszen az Európai Unió irányelve már ismert volt, azt gondolom, a kormány számára. Nem kellett voln a megvárni, hogy a többi, 30 törvényjavaslattal kerüljön ide májusjúnius hónapra az Országgyűlés elé. Ezt nyugodtan be lehetett volna nyújtani februárban is, hiszen valóban az indokoltságát megalapozza a 2006. évi, 2007. évben kiadott európai uniós iránye lv, másrészt pedig úgy gondolom, hogy a Könyvvizsgálói Kamarával folytatott folyamatos egyeztetés, amit maga a kormány és a kormányzati képviselők végeznek vagy végeztek, már megérett korábban arra, hogy ez a törvényjavaslat ide kerüljön az Országgyűlés el é. Nagyon érdekes magának a törvényjavaslatnak a terjedelme, hiszen igazából, mint ahogy itt az előttem szólók is már, államtitkár urat is beleértve igazolták, sok újdonságot, kvázi mintegy új szemléletet, áttörést a könyvvizsgálat sorá n nem jelent ez a törvényjavaslat. Azt is el kell mondani, valóban tény, hogy bizonyos kérdéseket, szakmai kérdéseket alapvetően tisztáz a törvényjavaslat, a kamara szerepét egyértelműen meghatározza, meghatározza a könyvvizsgálat felülvizsgálati kérdéseit , a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszernek a megjelenése, a minőségbiztosítás megjelenése, tehát új elemeket is valóban tartalmaz; de lényegében új szemléletet, új jogállást a könyvvizsgálat számára Magyarországon nem jelent. Ennek ellenére a törvényjav aslat több mint háromszorosa az 1997ben elfogadott Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvénynek. Úgy gondolom, amellett, hogy a tíz percben nem szeretném a törvényjavaslat tartalmát ismertetni, hiszen erre tíz perc kevés, s őt még talán egy óra is kevés lenne, inkább magával a könyvvizsgálattal mint tevékenységgel próbálnék meg egy kicsit foglalkozni, hiszen ha azt vizsgáljuk, hogy egy vállalkozót ki az, aki ellenőriz vagy felügyel pénzügyi, számviteli szempontból, akkor azt láthatjuk, hogy nyilván jó esetben van egy könyvelője, aki elvégzi a napi munkát, és nyilván értenie kell neki ezen törvényeket, aztán ellenőrizheti állami szerv, például az Állami Számvevőszék adott esetben, ha állami pénz felhasználásáról van szó, ebbe b eleértendő más állami szerv is, és ellenőrzi maga a könyvvizsgáló. És a könyvvizsgálónak egy nagyon sajátos joghelyzete van a megbízójával szemben, az adott gazdálkodó szervvel, gazdasági társasággal vagy vállalkozással szemben, hiszen először is azt, hogy ki könyvvizsgálja azt az adott céget, azt maga a társaság határozza meg, nem úgy, mint az APEH, az Állami Számvevőszék vagy más egyéb állami szerv vizsgálata tekintetében. Tehát ő maga, az adott alany, a megbízó mondja ki, hogy melyik könyvvizsgálóra bízz a azt, hogy a cégénél megjelenhet és vizsgálhatja a cég tevékenységét. Ez a különleges joghelyzet folytatódik azzal, hogy a díjazását is közös egyezség, megállapodás, szerződés alapján közösen állapítják meg a könyvvizsgáló számára. Ez innentől kezdve egy nagyon sajátos helyzetet teremt, azért, mert gondoljuk el, hogy egy olyan revizor, kvázi revizor van a cégnél, akinek mi adjuk a fizetését, és mi mondjuk meg, hogy egyébként mennyi a fizetése. Ez egy nagyon
