Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2767 szakképesítés megléte mellett indokolt megkövetelni három év szakmai gyakorlatot, valamint az azt lezáró szakmai kompetenciavizsgát, továbbá azt, hogy a könyvvizsgáló olyan sz emélyes és szakmai életvitelt folytasson, amely nem kérdőjelezi meg jó hírnevét. A kamara tagjai kötelesek részt venni a kötelező szakmai továbbképzés rendszerében, amelynek célja a szakmai kompetencia folyamatos fenntartása és fejlesztése. Mivel a könyvvi zsgálatok jelentős részét könyvvizsgáló cégek végzik, indokolt - szintén összhangban az uniós elvárásokkal - rögzíteni a törvényben a könyvvizsgáló cégek működési engedélyezésének szabályait is. Külön törvények alapján egyes, sajátos tevékenységet végző ga zdálkodók, mint például a hitelintézetek, biztosítók, önkormányzatok tekintetében csak megfelelő intézményi minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók láthatnak majd el könyvvizsgálói feladatokat. Az intézményi minősítés megkövetelésének lényege, hogy csak oly an könyvvizsgáló végezhessen könyvvizsgálatot, aki megfelelő ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik az adott gazdálkodó sajátosságai tekintetében. Az intézményi minősítés megszerzését ezért minden esetben legalább hároméves, az adott gazdá lkodóra vonatkozóan szerzett, meghatározott gyakorlathoz köti a törvényjavaslat azzal, hogy a minősítés megszerzése után e könyvvizsgálóknak a minősítésnek megfelelő szakterülethez kapcsolódóan rendszeres továbbképzésen kell majd részt venniük. A minősítés t minden szakterületen a kamara adja meg. (Pettkó András elfoglalja jegyzői helyét.) (17.10) A könyvvizsgálat megfelelő minőségének biztosítása érdekében indokolt törvényi szinten előírni, hogy azok, akik jogosultak könyvvizsgálati megbízásokat váll alni, ne folytassanak olyan tevékenységet a könyvvizsgálat mellett, amelynek hatására nem képesek a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezni. A törvényjavaslat ezért meghatározza a könyvvizsgálattal összeegyeztethetetlen tevékenységek körét is. Egyes gazd álkodók működését a tevékenység jellege, a cég mérete vagy más ok miatt közérdeklődés kísér. Ilyenek elsősorban a tőzsdei cégek, amelyeknek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon kereskednek. E gazdálkodók működése a gazdaság és a társadalom szél es rétegeit érinti közvetlenül vagy közvetve, ezért indokolt, hogy a tevékenységük átlátható legyen. Az átláthatóságot e gazdálkodók könyvvizsgálata során is érvényre kell juttatni. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdá lkodók könyvvizsgálói kötelesek évente átláthatósági jelentést közzétenni, valamint folyamatosan együttműködni a vizsgált gazdálkodó auditbizottságával. A törvényjavaslat a természetes személy könyvvizsgálók ötévente történő rotációját is kötelezővé teszi e gazdálkodói körben. Az utóbbi évek talán legnagyobb szakmai vitát kiváltó témája a könyvvizsgálói felelősség kérdése volt. Magyarországon a könyvvizsgáló cégek jelentős számát is figyelembe véve nem időszerű az anyagi felelősség összegszerű korlátozása, ugyanakkor indokolt egyértelműen körülhatárolni a könyvvizsgálók felelősségét. A törvényjavaslat ezért kimondja, a könyvvizsgálat megfelelő ellátásáért a természetes személy könyvvizsgálót minden esetben szakmai felelősség terheli, függetlenül attól, hogy a könyvvizsgálatot saját nevében vagy könyvvizsgáló cég nevében végezte. Ha könyvvizsgáló cég kötötte a megbízást, akkor e felelősség a könyvvizsgáló céget is ezzel párhuzamosan terheli. Ez alapján a nem megfelelő könyvvizsgálói tevékenység fegyelmi eljárá st vonhat maga után, ami indokolt esetben a könyvvizsgálói engedély visszavonását is eredményezheti. Ettől elkülönül az anyagi felelősség kérdése. A törvényjavaslat alapján a könyvvizsgáló csak a könyvvizsgálói tevékenység ellátása körében okozott kárért t artozik anyagi felelősséggel. A könyvvizsgálat során elvárás, hogy a könyvvizsgáló minden tekintetben független legyen a vizsgálat alanyától. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy a könyvvizsgáló semmilyen formában nem
