Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2759 A mi részünkről ezeket fűzzük hozzá, és nagyon fontosnak tartjuk ebben valamiképpen a változtatást. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándo r) : Köszönöm szépen, Iván László képviselő úr. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. (16.20) BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyű lés! Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén sajnálom, hogy szinte minden súlyos megállapításával vitatkoznom kell az általam egyébként igen tisztelt Iván képviselő úrral. Szerintem ugyanis egy nagyon jelentős, nagyon fontos törvényjavaslatot nyújtott be a kor mány, amikor a rokkantjáradék ügyéhez hozzányúlt, nagyon régi adósságot törleszt ezzel, és noha bennem is vannak kérdések, kétségek azzal kapcsolatban, hogy hogyan is fog működni ez a rendszer, a magam részéről nagyon jól szét tudom választani egyrészt a k oncepció értékelését, másrészt pedig azokat a gyakorlati kérdéseket, amelyek természetesen felmerülnek a koncepció kapcsán. Ott kezdem, hogy a probléma az érintett létszámból kifolyólag mekkora horderejű. Többen szóba hozták, Iván képviselő ú r is hadarta a számokat, hogy hány embert érint a dolog: 800 ezer a rokkantnyugdíjas, és ha feltesszük, hogy ezek a rokkantnyugdíjasok nem egyfős háztartásban élnek, hanem kéthárom fős háztartásban átlagosan, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a magyar lakossá gnak egyötödét, egynegyedét érintő kérdés; iszonyú nagy szám. Nagyon fontos felidéznünk azt, hogy ez a létszám az elmúlt 35 évben megsokszorozódott. Valamikor a '70es évek közepén, amikor Magyarországon teljes foglalkoztatottság volt, akkor ebbe a csoport ba durván 200 ezres nagyságrend tartozott, de a '90es évek, a gazdasági rendszerváltás következményei azzal jártak, hogy egy csomó ember bemenekült a nyugdíjrendszerbe, és aki nem tudott saját jogon szerzett nyugdíjassá válni, az adott esetben a rokkantny ugdíjrendszerben talált magának egy kicsi fix megélhetést, ahova a munkanélküliség elől menekült. Nagyon fontos tudni, hogy a rokkantosításhoz is szükség van előírt szolgálati idő teljesítésére, tehát olyan emberekről beszélünk, akik a munkaerőpiacon hossz abbrövidebb ideig jelen voltak, dolgoztak, szereztek rokkantnyugdíjra jogosultságot. Való igaz, ennek a létszámnak kicsit több mint a fele korhatár alatti, tehát 62 évnél fiatalabb, ilyen módon okkal vetődik fel a kérdés, hogy vajon lehete segíteni abban , hogy visszaforgassuk őket a munkaerőpiacra. A jelenlegi rokkantnyugdíjazási rendszer három kategóriát különböztet meg: a legsúlyosabb, az 1. kategória az önellátásra teljesen képtelen embereket tartalmazza; a 2. kategória még mindig a 100 százalékos rok kantakat, akik önellátásra képesek; a 3. kategória - ahol egyébként a legtöbben vannak - a 67 százalékban munkaképességet vesztett emberek csoportja. Tisztelt Képviselőtársaim! Előttem Vidorné Szabó Györgyi felidézte azt a '97es országgyűlési határozatot, amelyben ez a parlament a második ciklus harmadik évében megígérte, hogy csinálunk egy rokkantnyugdíjreformot is, merthogy '97ben, a nyugdíjrendszer átalakítása idején a rokkantkérdést megoldani nem tudtuk, akkor az volt a megoldás, hogy egy országgyűlés i határozati javaslatban a jövőre nézve kitűztük ezt a feladatot, és azóta eltelt pont tíz év. Ez a tíz év nem telt el feleslegesen - való igaz, hogy hosszú előkészítő munka vezetett el odáig, hogy ezt a koncepciót most benyújthatta a Ház , ezek nem volta k felesleges évek, de ha őszinték akarunk lenni, és a szívünkre tesszük a kezünket, akkor egy igazán nyomós magyarázata van annak, hogy miért most érett meg az idő arra, hogy ez a törvény és ez a pénz idekerüljön. Rehabilitációra ugyanis pénz kell, sok pén z, és a korábbi években, a megelőző években, '97ben és az azt követő években erre a célra nem volt szükséges és elégséges mennyiségű pénz. Azt, hogy éppen most ideje van ezzel a törvénnyel foglalkozni, az magyarázza, hogy uniós forrásokat el lehet érni er re a célra, mert az Unió sokkal komolyabban veszi a rehabilitációt, mint mi,
