Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2697 Vagyis ez a törvény is olyan, amelyben fontos szabályok újraszabályo zásra kerülnek, még azt is mondom, hogy jól, de a szabályozást magát, a törvény beterjesztését nem az kényszerítette ki, hogy a transzplantációs szabályokat szeretnénk hozzáigazítani az Unióéhoz, hanem az, hogy olyan káosz uralkodik a vizitdíj és más terül eten az országban, ami feltétlenül kiigazítást igényel. A mi problémánk az, hogy ez a kiigazítás nem elegendő, az alapvető bajokat nem kezeli, ráadásul bizonyos területeken a magánéletnek olyan szféráiba nyúl bele, ami indokolatlan és fölösleges. Más terül eteken a gyógyítás szabadságát korlátozza, és oly mértékben nyúl bele túlszabályozással a rendszerbe, ami indokolatlan. Harmadrészt pedig meggyőződésünk, hogy esetenként fölösleges kiadásokat generál, fölösleges feszültségeket szül. Ezért, bár vannak benne jó javaslatok, ezzel együtt is, ahogy a FideszMagyar Polgári Szövetség mindig is mondta, a kármentésre mindig készek vagyunk, ha valamit elhibázott a parlament, de javítani akar rajta, ha csak kicsit javít is, a javítást támogatni fogjuk; de összegészébe n a törvényjavaslat nem elegendő, nem oldja meg a magyar egészségügy helyzetét, ezért egészében elfogadhatatlan. Javasoljuk, hogy vonják vissza, dolgozzák át. Elmondtuk, hogy melyek azok a kulcspontok, súlypontok, amelyeken változtatni kell. Kérem, fontolj a meg a tárca, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a törvényt ebben a formában ne fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, aki az SZDSZ véleményét fogj a ismertetni velünk. BÉKI GABRIELLA , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a helyzetben vagyok a Házszabálynak megfelelően, hogy mindig fideszes ellenzéki képviselőtársam ut án szólalhatok meg. Mint rendszerint, ezúttal sem tudom megállni, hogy néhány mondatban ne reagáljak arra, amit tőle hallottunk, eltérve attól, amit szerettem volna magam is a törvénymódosításról mondani. Tisztelt Horváth Zsolt! Az volt az érzésem, amíg a beszédét hallgattam, hogy kevesebb talán több lett volna. (11.00) Olyan drasztikus, olyan súlyos kritikáját adja mindannak, amit az egészségügyi kormányzat, illetve a kormány csinál, és olyan extrém példákat hoz állításainak alátámasztásá ra, hogy az nem hozzáad a kritika értékéhez, hanem azt gondolom, hogy inkább levon belőle. Az imént a gyógyszerártámogatástól kezdve a kórházi kapacitáson keresztül mindenről szólt a beszéde, pedig ezeket a kérdéseket ez a törvénymódosítás értelemszerűen nem érinti. Éppen ezért azt gondolom, sokkal hasznosabb lett volna, hogyha arra koncentrál, képviselő úr, ami előttünk van, amiben tényleg jobbító szándékú módosító indítványok megfogalmazására most van lehetőség. Említette a várólistát is mint valami olya t, egy olyan gonosz dolgot, amit a kormányzat a közelmúltban bevezetett, miközben pontosan tudja, hogy várólista eddig is volt, és a jelenlegi helyzet meg a régi helyzet között az a különbség, hogy az egészségügyi tárca szándéka szerint most nyilvánvalóvá, plasztikusabbá, a nyilvánosság számára is követhetővé váló tisztább helyzetet akartunk a szabályozással teremteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Általában véve igaz, hogy a jogbiztonság elvét sérti, hogyha gyakran és túl gyakran módosítunk törvényt. Általába n véve igaz, hogy képviselőként kritikával illetjük a salátatörvényeket és a túl gyakori törvénymódosítást. Azt gondolom, hogy erre a helyzetre egy kicsit más az igazság, mert most olyan törvénymódosításcsomag van előttünk, amelynek benyújtását már az ere deti új törvények megalkotása idején megígérte a tárca. Emlékezzenek vissza, hányszor mondta el Molnár miniszter úr, hogy az első néhány hónap tapasztalatainak figyelembevételével korrigálunk
