Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 15 (71. szám) - Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH ÁGNES egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2687 tüdőszűrésért ne kelljen vizitdíjat fizetni. A törvényjavaslat alapján a 18 év feletti nappali rendszerű alapfokú és középfokú iskolai oktatásban részt vevő biz tosítottaknak nem kell vizitdíjat fizetniük az iskolai és ifjúsági egészségügyi ellátás keretében végzett ellátás igénybevétele során. Fontosnak tartottuk ezt a módosítást, hiszen nagyon sok visszajelzés érkezett arról, hogy a 18. életévüket betöltött isko lásoknak kellett vizitdíjat fizetniük, míg mellettük osztálytársaiknak, akik nem érték el a 18 évet, nem. Ezen is korrigálni kívánunk. A háziorvoslásnál fontosnak tartjuk, hogy a háziorvoslás az legyen, aminek szántuk valamennyien így együtt. Háziorvoslásn ak szántuk, és nem körzeti orvosnak, családorvos legyen a háziorvos szerepe. A családorvoslás, a háziorvoslás többet jelent a körzeti orvosnál, hiszen azt szeretnénk elérni, hogy a háziorvos a beteg egészségének, egészségi állapotának, betegútjának valóban az őre legyen. Erről szól, és ezt a célt szolgálja a beutalóhoz való kötöttség elvének a megerősítése, mikor is a járóbetegszakellátásért fizetendő vizitdíj összege abban az esetben, ha a beteg beutaló nélkül veszi igénybe azt, ezer forintra emelkedik. E zt az összeget tehát abban az esetben kell fizetni, ha a beutaló nélkül veszi igénybe a beteg a szakellátást, vagy pedig más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint ahova a beutalója szólt, azaz mint ahova azt az őt beutaló, az ő sor sának a gazdája, a háziorvos kezdeményezte. Ehhez kapcsolódik a javaslat azon rendelkezése is, amely értelmében a jövőben a 18 év alatti biztosított is ezer forint összegű vizitdíj ellenében jogosult a járóbetegszakellátásra, amennyiben azt más finanszíro zott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte, vagy pedig beutaló nélkül veszi igénybe. A gyermekellátásnál nagyon sok visszajelzést kaptunk gyermekügyeletektől, gyermekellátó intézményektől. Épp ezért a tö rvény egy felhatalmazó rendelkezést tartalmaz a kormány számára, hogy vizsgálja, mérlegelje a gyermekellátásnál esetlegesen szükséges további módosításokat. A jelenleg hatályos rendelkezések alapján a biztosított részleges térítés mellett jogosult a finans zírozott egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igénybe venni, azaz orvost választani a kórházakban. Javaslatunk értelmében a fenti rendelkezés alól július 1jét követően is kivételt képezne a terhesgondozás és a szülészeti ellátás. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2007. július 1jét követően ezekért az ellátásokért, azaz szülő nőknek, szülés előtt álló nőknek az orvosválasztásért nem kell külön díjat fizetniük akkor sem, hogyha nem annál az orvosnál szülnek, ak i éppen beosztott vagy nem beosztott. Az egészségbiztosítási törvényben új fogalmat hoztunk be az ellátásba. Megkülönböztettük az előjegyzést, illetve a várólistát, és kötelező várólistavezetést írtunk elő az intézmények számára. Az intézmények körülbelül 24 százaléka vezet várólistát a legutolsó információim szerint. Ugyanakkor sok félreértésre adott okot az előjegyzés és a várólista megkülönböztetése. Ebben törekszünk pontosításra. Az előjegyzés az általában az előre programozható betegellátás keretében végzett olyan ellátásokra besoroltak jegyzéke, amelyek tekintetében nem kötelező a várólista kialakítása. Előfordulhatnak olyan okok, amelyek nem alapozzák meg a várólista alapján nyújtott ellátásokra vonatkozó szabályok alkalmazását, tehát nem az ellátás természetéhez kapcsolódnak. Ilyen lehet például, hogyha a biztosított ragaszkodik a kezelőorvos személyéhez, vagy más ok miatt az egyébként várólistás ellátást nem tudja azonnal igénybe venni, például kisebb betegség vagy utazás miatt. Az előjegyzés defini álását az is indokolja, hogyha egy adott rendelés meghatározott időpontban működik, vagy a vizsgálatokat egy időben célszerű elvégezni. A várólista és az előjegyzés intézménye megkülönböztetésének további pontosítását szolgálja az is, hogy az előjegyzés és az adott ellátás elvégzése között 30 munkanapnál több nem telhet el. Ez a gyakorlatban a kórházi ellátás tekintetében azt jelenti, hogy akiknek az ellátására 30 napot meghaladóan kerülne sor, azokat várólistára kell venni transzparens módon, úgy, hogy a v árólistát a beteg mindig képes legyen követni. (10.10)
