Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 7 (67. szám) - A „Legyen jobb a gyerekeknek!” nemzeti stratégiáról, 2007-2032. országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz):
2297 Erről n yilatkozta azt a kormány képviselője, hogy ez a rövid távú program elavult, idejét múlt, kiegészítésre szorul, egy új fejezetet kell belerakni, amely az esélyteremtésről szól. Egy éppen elkészült anyag, amely többéves program, tele konkrétumokkal, és máris elavult? Vajon miért? Úgy gondolom, hogy azért, mert itt egy ellenirányú folyamat is zajlik: a szegénységellenes program mellett, sőt inkább felette, a fősodorban egy masszív, erőteljes szegényítő program, tehát szegénységet előidéző program, növelve a cs aládok, a falusi lakosság, a romák, de sajnos a középosztály lecsúszását, szegényedését is. Olyan ez a két program, mint amikor egy szerelvényt mindkét végén húz egy mozdony, csak éppen ellenkező irányba. Itt a szegényítő program egy sokkal erőteljesebb mo zdony által húzott, így ez bizony elhúzza az egész szerelvényt szegénységellenes programostul a szegénység irányába. Emiatt volna nagyon nagy szükség arra, hogy egy konkrét rövid távú szegénységellenes programot szavazzunk meg azonnal és konkrétan, és hagy juk abba a szegényítő programot. Mert milyen egy jó terv, milyen egy jó program? Ami világos célokat tűz ki; amely tőlünk függ, akik elszenvedjük a szegénységet, és akik tehetünk ellene; amely konkrét; amely megvalósítható; amely időben lehatárolt; amely e llenőrizhető; amely kapcsolatot teremt. Milyen egy jó terv? Olyan, amelynek olyan számon kérhető részletei vannak, amelyek a szegénységben, a mélyszegénységben élők számára reményt jelentenek, és olyan kapaszkodókat nyújtanak, amelyek biztonságérzetet adna k. Olyan tervre van szükség, amely megbízható irányt mutat; amelyhez kapcsolódni tudnak az önkormányzatok, a civil szervezetek, tudják és látják a felelősségi viszonyokat az érintettek, az intézmények, az állam egyaránt. Olyan tervre van szükség, amely a s zakadozott szolidaritást újraépíti; amely a szegénységben élők számára közösségi hálót teremt; amely az állami felelősséget nem a segélyezés szintjén, hanem bevonással, a valódi öngondoskodásra való képesség erősítésével oldja meg. És Ferge Zsuzsa programj a - mert erről van szó - rengeteg konkrétumot tartalmaz: a három- és többgyermekesek családi pótlékának emelését, a legrosszabb helyzetű kistérségekben a kisebb és nagyobb gyermekek rendszeres és jobb óvodai és iskolai étkezését, a „Biztos kezdet” elnevezé sű programot, amely az óvoda előtti fejlesztést célozza meg. Ez a roma kisebbség számára létfontosságú volna. De ezenkívül is számos olyan programot tartalmaz, amit azonnal be kellene vezetni, mert a szegénység nem csökken, már a megállás is lecsúszást jel ent. Ezt az eróziós folyamatot csak nagyon erőteljes és konkrét lépésekkel lehet ellensúlyozni, megállítani, ne féljünk tehát a konkrétumoktól. Van egy másik oldala is annak, hogy a konkrétumokat várjuk, ezt pedig azért gondoljuk, mert mindenki látja, hogy óriási a versengés a forrásokért, és ez az a terület, amelyik a legvédtelenebb, a leggyengébb érdekérvényesítő képességű. Hol lesz ennek a témakörnek esélye, ha majd csak valamikor később terjesztenek be konkrétumokat, és addigra már el fogják osztani a p énzeket? Hol fog megszerveződni az az intézményi struktúra, amely egy ilyen nagyon érzékeny rendszert kialakít és működtet? Tisztelt Ház! Tisztelt kormánypárti Képviselők! Azt gondoljuk, hogy a tettek számítanak, nem az ígéretek, sőt az azonnali és a haték ony tettek. Ezért az a kérésünk, hogy szavazzák meg ugyan az általunk benyújtott, de mégis az önök által készíttetett rövid távú programot. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, László Tamás képviselő úr. Kelemen András - Fidesz - hozzászólása követk ezik. Öné a szó, képviselő úr. DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Három módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni - pontosabban mondhatnám, hogy háromféléhez - a „Legyen jobb a gyermekeknek!” nemzeti stratégiáról szóló anyag kapcsán. Az első, amihez egy rövid megjegyzést szeretnék tenni, az, amit Révész Máriusz és hasonló szellemben Mécs Imre nyújtott be azzal kapcsolatosan, hogy a gyermekes családok hátrányainak
