Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 19 (49. szám) - Botka Lajosné (MSZP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Faluról egyetemre” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
223 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Botka Lajosné, az MSZP képviselő je, interpellációt nyújtott be az oktatási és kulturális miniszterhez: “Faluról egyetemre” címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány napja, hogy lezárult a 20 07. esztendő felsőfokú továbbtanulási határideje. Néhány napja, hogy lezárult az a több hónapos, családok életében első számú napirendnek számító közös gondolkodás, hogy vajon a közoktatásban végző fiatal hol, melyik egyetemen, főiskolán, milyen szakon, mi lyen irányban fogja tanulmányait folytatni, hiszen minden család és minden fiatal azt szeretné, ha a tanulmányai után a gyermek és a fiatal boldogulna, sikeres lenne, eltervezett céljait megvalósíthatná. Ismerjük jól mindannyian ezt a folyamatot. Ugyanakko r azt is kell tudnunk, hogy családok százai - ezrei talán? , amelyek ezzel a döntési helyzettel nem találkoztak, nem találkozhattak, ez a probléma el sem jutott hozzájuk, jóllehet hasonló képességekkel születhettek a gyermekek. Ebben az évben, amikor az e sélyegyenlőségről többen többféle tartalommal fogunk szólni, e téma kapcsán fordultam miniszter úrhoz interpelláció műfajában. Ismerem és tudom, hogy a kormány előtt álló egyik legfontosabb kihívás, hogy a családi háttértől függetlenül mindenki számára elé rhető, színvonalas és versenyképes oktatást tudjunk biztosítani. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy bár az erőfeszítéseink nagyok, sok újszerű támogatási rendszert dolgoztunk ki, mégsem ért el mindenhova a segítő kéz, mégis igaz az a tény, hogy ma sokkal nehez ebb egy falusi munkáscsaládból egy gyermeknek az egyetem, a főiskola kapujába eljutni, mint egy jómódú vagy értelmiségi kultúrát örökölt családból. Ismerem az erőfeszítést, de kérdezem miniszter urat: milyen eredménnyel jártak az elmúlt évek támogatási pro gramjai? Milyen kedvezményekben részesülhetnek azok, akik 2007. évi felvételi eljárásban egyetemi, főiskolai hallgatók kívánnak lenni? Figyelembe vesszüke a felvételi pontszámítás módszereinél ezeknek a gyerekeknek a sajátos helyzetét? Hogyan segítjük, ho gy minden fiatal számunkra egyformán fontos lehessen? Várom miniszter úr válaszát. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Hiller István miniszter úrnak. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Elnök Úr! Igen tisztel t Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ma Magyarországon azonos képességű, de különböző helyzetű, különböző családi hátterű gyermekek érvényesülése között hétnyolcszoros különbségek vannak. Hétnyolcszoros különbség, ami azt jelenti, hogy attól függő en, hogy egy nagyváros belvárosában laksze vagy pedig valahol DélkeletMagyarországon egy kis faluban; hogy fiú vagy vagy lány vagy; hogy a szüleid rendelkeznek munkahellyel vagy munkanélküliek; hogy roma vagy nem roma vagy, hét és félnyolcszoros különbs égek ugyanolyan képességű gyermekek, ugyanolyan képességű fiatalok esetében. Azt gondolom, közös cél kell hogy legyen, hogy az azonos képességűek mindegyikének megadjuk a lehetőséget, már hogy nem egyszerűen csak kormány, hanem magyar társadalom arra, hogy tehetségeiket kibontakoztathassák. Tisztelt Képviselő Asszony! Igazából a verseny nemcsak egymás között folyik, nemcsak arról van szó, hogy egy győri vetélkedik egy szegedivel, egy zalai kis faluban született a Békés megyeivel, mert az életük már úgy fog alakulni, hogy az ő vetélytársuk egy majdani lyoni egyetemista, egy hongkongi, egy ontariói vagy düsseldorfi, és a képességeik alapján ők nagyon is felvehetik a versenyt velük. Nekünk az a kötelességünk és feladatunk, hogy biztosítsuk azokat a lehetőségeke t, hogy a képességük alapján valóban megállják a helyüket.
